Padova

Padova gy�ny�r� v�ros, ahol rengeteg �rdekess�ggel tal�lkozhatunk. A v�ros sz�let�s�hez egy legenda k�thet�, ami a tr�jai h�bor�hoz vezethet� vissza. �ll�t�lag am�g Od�sszeusz �s Aineiasz a tengeren haj�ztak, azalatt egy h�s t�l�l�, akit Antenornak h�vtak megalap�totta a v�rost.

Persze a val�s�g m�s volt, a v�ros a X. sz�zadban alakult ki egy szeg�ny hal�szfalub�l. Els� neve Patavium volt.

A v�rosn�z� s�t�t a Prato della Valle-n kezdt�k. Ez a t�r Eur�pa egyik legnagyobb tere. Az pedig, hogy gy�ny�r�, azt hiszem nem k�rd�ses. A t�r k�zep�n egy sz�p sz�k�k�t �ll, amit egy hatalmas ov�lis park vesz k�r�l.

A parkon v�z fut k�rbe, melynek partj�n 78 olyan szobrot tal�lunk, amik a v�roshoz valamilyen form�ban k�thet� h�res embereket �br�zolnak. Egy magyar nevet �rdemes megjegyezni: B�thori Istv�n, aki a v�rosban tanult.

A t�r egyik sark�ban tal�lhat� a Santa Giustina bazilika. Ezen a helyen r�gen temet� volt, �s a bazilika eredetij�t �ll�t�lag Szent Jusztina m�rt�r s�reml�ke f�l� �p�tett�k. Itt �rzik a n�vad�, �s rajta k�v�l m�g t�bb neves szent �s apostol erekly�it.

A Prato Della Valle m�sik sark�n elindulva r�vid s�ta ut�n a Szent Antal bazilik�hoz �rkez�nk.

Szent Antalt m�r �let�ben is nagyon tisztelt�k az emberek, �gy h�vt�k: A Szent. A bazilik�t az � tisztelet�re �p�tette a v�ros. F�ldi maradv�nyait el�sz�r Padova k�lv�ros�ban temett�k el, majd amikor elk�sz�lt a bazilika, �nneps�g keret�ben �thelyezt�k ide. Bagnoregi�i Bonaventum atya, aki ekkor a rend gener�lisa volt, azt parancsolta, hogy nyiss�k ki a kopors�t. Ekkor fedezte fel, hogy az eltelt id� (32 �v) alatt a Szent nyelve csaknem �ps�g�ben megmaradt. Az�ta k�l�n �rzik egy �rt�kes ereklyetart�ban. Majdnem 100 �vvel k�s�bb �jra felnyitott�k a kopors�t, akkor pedig az �llcsontj�t tett�k �t egy m�sik ereklyetart�ba. L�tezik egy monda, mely szerint, ha valaki meg�rinti a Szentet �s k�v�n valamit, annak teljes�lni fog a k�v�ns�ga. Sz�mtalan turista l�togatja meg ezt a bazilik�t a vil�g minden t�j�r�l, hogy meg�rinthess�k a Szent csontjait �rz� m�rv�nykopors�t.

A bazilik�hoz jobb oldalt hatalmas kolostor tartozik n�gy csod�latos kereng�vel, �rdemes ide is kimenni a bazilika v�gigj�r�sa ut�n.

A bazilika el�tti t�ren �ll Gattamelata lovas szobra, mely Donatello alkot�sa. A szobor olyan magas talapzaton �ll, hogy sajnos a t�rr�l n�zve alig l�tszik bel�le valami.

A bazilika megtekint�se ut�n a Piazza delle Erbe, magyarul a F�vek Tere k�vetkezett. Ez a t�r a z�lds�g�rusok terepe. 

Itt �ll a Palazzo della Ragione, azaz az Igazs�g palot�ja.

K�zvetlen szomsz�ds�g�ban tal�lhat� a Piazza delle Frutti, vagyis a Gy�m�lcs�k Tere, ahol pedig a gy�m�lcs�k� �s a vir�gok� a f�szerep.

A k�zelben tal�lhat� az Egyetem is, amely az els�k k�z�tt j�tt l�tre Eur�p�ban. Olyan nagy nevek k�t�dnek, hozz�, mint Kopernikusz �s Galileo Galilei.

A v�rosk�zpont legszebb nevezetess�gei k�z� sorolj�k a Piazza dei Signori, magyarul az Urak Ter�t. L�nyeg�ben ez Padova f�tere. Itt tal�lhat� a h�res �ratorony, �s Szent M�rk k�nyvet tart� oroszl�nja is.

Engem lehangol, amikor egy sz�p t�r a v�s�rosok s�traival van tele, �s nem l�that� a maga sz�ps�g�ben. Ez a t�r is ilyen sajnos, �pp akkor �rt�nk oda, amikor a v�s�rosok pakolt�k �ssze a port�k�ikat. A v�s�rosok ut�n az �zletek �s fagyiz�k „lakj�k” be a teret.

Sajnos az �ratorony fel�j�t�s alatt �llt, ez�rt nem tudtam megn�zni, hogy val�ban „megsz�k�tt”-e a rajta l�v� csillagjegyek k�z�l a m�rleg. A sz�besz�d szerint ezzel bosszulta meg az �ra k�sz�t�je (Jacopo Dondi), hogy a meg�llapodottn�l kevesebb �sszeget fizettek neki a munk��rt.

Innen els�t�ltunk m�g a D�mhoz,

majd visszament�nk a Prato Della Valle sz�k�k�tj�hoz, azt�n indultunk tov�bb Vicenza fel�.

 Forr�s: saj�t k�pek

S�g� 2 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2010.08.03. 19:24 Kir�ly Ern�n� A fiam most van R�m�ban, hazafele Padov�ban is sz�tn�znek. Rem�lem neki is nagy �lm�ny lesz!

2010.07.31. 20:57 szalayedit im�dom Padov�t gy�ny�r� a Szent Antal templom!