Padova gyönyörű város, ahol rengeteg érdekességgel találkozhatunk. A város születéséhez egy legenda köthető, ami a trójai háborúhoz vezethető vissza. Állítólag amíg Odüsszeusz és Aineiasz a tengeren hajóztak, azalatt egy hős túlélő, akit Antenornak hívtak megalapította a várost.
Persze a valóság más volt, a város a X. században alakult ki egy szegény halászfaluból. Első neve Patavium volt.
A városnéző sétát a Prato della Valle-n kezdtük. Ez a tér Európa egyik legnagyobb tere. Az pedig, hogy gyönyörű, azt hiszem nem kérdéses. A tér közepén egy szép szökőkút áll, amit egy hatalmas ovális park vesz körül.
A parkon víz fut körbe, melynek partján 78 olyan szobrot találunk, amik a városhoz valamilyen formában köthető híres embereket ábrázolnak. Egy magyar nevet érdemes megjegyezni: Báthori István, aki a városban tanult.
A tér egyik sarkában található a Santa Giustina bazilika. Ezen a helyen régen temető volt, és a bazilika eredetijét állítólag Szent Jusztina mártír síremléke fölé építették. Itt őrzik a névadó, és rajta kívül még több neves szent és apostol ereklyéit.
A Prato Della Valle másik sarkán elindulva rövid séta után a Szent Antal bazilikához érkezünk.
Szent Antalt már életében is nagyon tisztelték az emberek, úgy hívták: A Szent. A bazilikát az ő tiszteletére építette a város. Földi maradványait először Padova külvárosában temették el, majd amikor elkészült a bazilika, ünnepség keretében áthelyezték ide. Bagnoregiói Bonaventum atya, aki ekkor a rend generálisa volt, azt parancsolta, hogy nyissák ki a koporsót. Ekkor fedezte fel, hogy az eltelt idő (32 év) alatt a Szent nyelve csaknem épségében megmaradt. Azóta külön őrzik egy értékes ereklyetartóban. Majdnem 100 évvel később újra felnyitották a koporsót, akkor pedig az állcsontját tették át egy másik ereklyetartóba. Létezik egy monda, mely szerint, ha valaki megérinti a Szentet és kíván valamit, annak teljesülni fog a kívánsága. Számtalan turista látogatja meg ezt a bazilikát a világ minden tájáról, hogy megérinthessék a Szent csontjait őrző márványkoporsót.
A bazilikához jobb oldalt hatalmas kolostor tartozik négy csodálatos kerengővel, érdemes ide is kimenni a bazilika végigjárása után.
A bazilika előtti téren áll Gattamelata lovas szobra, mely Donatello alkotása. A szobor olyan magas talapzaton áll, hogy sajnos a térről nézve alig látszik belőle valami.
A bazilika megtekintése után a Piazza delle Erbe, magyarul a Füvek Tere következett. Ez a tér a zöldségárusok terepe.
Itt áll a Palazzo della Ragione, azaz az Igazság palotája.
Közvetlen szomszédságában található a Piazza delle Frutti, vagyis a Gyümölcsök Tere, ahol pedig a gyümölcsöké és a virágoké a főszerep.
A közelben található az Egyetem is, amely az elsők között jött létre Európában. Olyan nagy nevek kötődnek, hozzá, mint Kopernikusz és Galileo Galilei.
A városközpont legszebb nevezetességei közé sorolják a Piazza dei Signori, magyarul az Urak Terét. Lényegében ez Padova főtere. Itt található a híres Óratorony, és Szent Márk könyvet tartó oroszlánja is.
Engem lehangol, amikor egy szép tér a vásárosok sátraival van tele, és nem látható a maga szépségében. Ez a tér is ilyen sajnos, épp akkor értünk oda, amikor a vásárosok pakolták össze a portékáikat. A vásárosok után az üzletek és fagyizók „lakják” be a teret.
Sajnos az Óratorony felújítás alatt állt, ezért nem tudtam megnézni, hogy valóban „megszökött”-e a rajta lévő csillagjegyek közül a mérleg. A szóbeszéd szerint ezzel bosszulta meg az óra készítője (Jacopo Dondi), hogy a megállapodottnál kevesebb összeget fizettek neki a munkáért.
Innen elsétáltunk még a Dómhoz,
majd visszamentünk a Prato Della Valle szökőkútjához, aztán indultunk tovább Vicenza felé.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Ausztria
Bosznia-Hercegovina
Csehország
Horvátország
Írország
Magyarország
Németország
Olaszország
Románia
Svájc
Szlovénia
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
A fiam most van Rómában, hazafele Padovában is szétnéznek. Remélem neki is nagy élmény lesz!