Dubrovnik

Dubrovnik Horvátország legdélibb részén, Dalmáciában található. A várost az Adria gyöngyének is nevezik.  Bizony, meg is érdemli ezt az elnevezést, mert az ország leggyönyörűbb városa, kedvelt üdülőhelye, tele szebbnél szebb látnivalókkal. Óvárosa 1994 óta a Világörökség része címet is magáénak mondhatja.

Az óvárost egy monumentális városfal veszi körül. Ez a városfal ma is eredeti állapotában csodálható meg.

Majdnem 2 km hosszú, melyen végig is lehet sétálni.  Innen tökéletes kilátás nyílik a városra, a régi kikötőre és a falakon belüli keskeny utcákra. Arra azért érdemes felkészülni, hogy a séta alatt jócskán kell lépcsőzni is.

Az óvárosba a Pile-kapun keresztül lehet bejutni. A kapuhoz egy híd vezet, amelynek a helyén a középkorban egy felvonóhíd állt, amit este mindig felhúztak, majd reggel leengedtek.

A bejárat fölött áll a város védőszentjének, Szent Balázsnak a szobra, bal kezében a város modelljével.

A legenda szerint Szent Balázs látomás képében megjelent egy helybéli papnak és figyelmeztette őt a közelgő velencei hajóhadra. A figyelmeztetésnek köszönhetően a város megmenekült. A püspököt gyakran ábrázolják a város makettjével a tenyerén.

Az óvárosba belépve a Nagy-Onofrio-kút fogad minket. Nevét tervezőjéről kapta. A kút része a város vízvezeték-hálózatának. A vezeték ebbe a kútba vezet, így a kút egyúttal víztározóként is szolgál. Oszlopokkal és vízköpőkkel van díszítve. A teteje nincs lefedve, de ez csak a városfalról látszik.

A kút mellett áll a Szent Megváltó-templom, melyet 1520-ban, egy földrengés után a városi tanács építtetett hálából a túlélők nevében és az áldozatok emlékére.

Az óváros főutcája, a Placa a dubrovnikiak (és bizonyára a turisták) kedvenc sétálóutcája. 300 méter hosszú, szinte mindig zsúfolt, tele kávézókkal és üzletekkel. Ez az óváros egyetlen széles utcája. Sok kis szűk utca nyílik belőle. 

A főutca végén áll a 35 méter magas Óratorony. Érdekessége, hogy a torony órájának nincsenek mutatói, ez tulajdonképpen egy napóra, amely a pontos időt mutatja.

Az Óratorony szomszédságában található a Sponza-palota. A középkorban állami hivatalok, bank, a pénzverde, és a kincstár helyszíne volt.

A palotával szemben áll a Szent Balázs templom, melyet a város védőszentjéről neveztek el. Szent Balázs szobrával a templom oltárán is találkozhatunk.

A tér közepén áll a Roland vagy Orlandó-oszlop, a függetlenség és a hatalom jelképe.

Ezt az oszlopot Luxemburgi Zsigmond ajándékozta Dubrovniknak. Abban az időben az Orlandó-oszlop jelentése az volt, hogy amely város ilyen oszloppal bír, az szabad királyi város.

Ezen a téren található a Kis-Onofrio kút is.

Mivel Húsvétkor voltunk ott, az utcán korabeli öltözetben tojásokat osztott egy pár.

Dubrovnik 17. században épült katedrálisa egyszerű építmény, bár belsejében lenyűgöző szépségű szárnyasoltárt láthatunk: Tiziano alkotását, a Mennybemenetelt. A katedrális kincstárában őrzik Szent Balázs ereklyéit.

A régi kikötőhöz kijutva szép látvány tárul elénk. A kikötő egy csendes hely, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a hegyekre.

A Lovrijenac-erőd  egy 37 méteres sziklaszirten áll a városon kívül.  

Eredetileg a velenceiek akartak erre a helyre erődöt építeni, hogy megtarthassák befolyásukat Dubrovnik (akkori nevén Ragusa) felett. Viszont a helybeliek ezt megakadályozták, gyorsan megépítették saját várukat, a dubrovniki krónikák szerint mindössze 3 hónap alatt. Így amikor a velencei hajók megérkeztek az építkezéshez szükséges anyagokkal, már fordulhattak is vissza. Lovrijenac a horvát szabadság szimbóluma, melynek kapuján ez áll: "Non Bene Pro Toto Libertas Venditur Auro" azaz: A szabadság nem eladó, a világ összes kincséért sem. Ma kulturális rendezvényeknek ad otthont.

A végén pedig George Bernard Shaw szavait idézem:

"Ha látni akarod a földi paradicsomot, gyere el Dubrovnikba"

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés