Dubrovnik

Dubrovnik Horv�torsz�g legd�libb r�sz�n, Dalm�ci�ban tal�lhat�. A v�rost az Adria gy�ngy�nek is nevezik.  Bizony, meg is �rdemli ezt az elnevez�st, mert az orsz�g leggy�ny�r�bb v�rosa, kedvelt �d�l�helye, tele szebbn�l szebb l�tnival�kkal. �v�rosa 1994 �ta a Vil�g�r�ks�g r�sze c�met is mag��nak mondhatja.

Az �v�rost egy monument�lis v�rosfal veszi k�r�l. Ez a v�rosfal ma is eredeti �llapot�ban csod�lhat� meg.

Majdnem 2 km hossz�, melyen v�gig is lehet s�t�lni.  Innen t�k�letes kil�t�s ny�lik a v�rosra, a r�gi kik�t�re �s a falakon bel�li keskeny utc�kra. Arra az�rt �rdemes felk�sz�lni, hogy a s�ta alatt j�csk�n kell l�pcs�zni is.

Az �v�rosba a Pile-kapun kereszt�l lehet bejutni. A kapuhoz egy h�d vezet, amelynek a hely�n a k�z�pkorban egy felvon�h�d �llt, amit este mindig felh�ztak, majd reggel leengedtek.

A bej�rat f�l�tt �ll a v�ros v�d�szentj�nek, Szent Bal�zsnak a szobra, bal kez�ben a v�ros modellj�vel.

A legenda szerint Szent Bal�zs l�tom�s k�p�ben megjelent egy helyb�li papnak �s figyelmeztette �t a k�zelg� velencei haj�hadra. A figyelmeztet�snek k�sz�nhet�en a v�ros megmenek�lt. A p�sp�k�t gyakran �br�zolj�k a v�ros makettj�vel a tenyer�n.

Az �v�rosba bel�pve a Nagy-Onofrio-k�t fogad minket. Nev�t tervez�j�r�l kapta. A k�t r�sze a v�ros v�zvezet�k-h�l�zat�nak. A vezet�k ebbe a k�tba vezet, �gy a k�t egy�ttal v�zt�roz�k�nt is szolg�l. Oszlopokkal �s v�zk�p�kkel van d�sz�tve. A teteje nincs lefedve, de ez csak a v�rosfalr�l l�tszik.

A k�t mellett �ll a Szent Megv�lt�-templom, melyet 1520-ban, egy f�ldreng�s ut�n a v�rosi tan�cs �p�ttetett h�l�b�l a t�l�l�k nev�ben �s az �ldozatok eml�k�re.

Az �v�ros f�utc�ja, a Placa a dubrovnikiak (�s bizony�ra a turist�k) kedvenc s�t�l�utc�ja. 300 m�ter hossz�, szinte mindig zs�folt, tele k�v�z�kkal �s �zletekkel. Ez az �v�ros egyetlen sz�les utc�ja. Sok kis sz�k utca ny�lik bel�le. 

A f�utca v�g�n �ll a 35 m�ter magas �ratorony. �rdekess�ge, hogy a torony �r�j�nak nincsenek mutat�i, ez tulajdonk�ppen egy nap�ra, amely a pontos id�t mutatja.

Az �ratorony szomsz�ds�g�ban tal�lhat� a Sponza-palota. A k�z�pkorban �llami hivatalok, bank, a p�nzverde, �s a kincst�r helysz�ne volt.

A palot�val szemben �ll a Szent Bal�zs templom, melyet a v�ros v�d�szentj�r�l neveztek el. Szent Bal�zs szobr�val a templom olt�r�n is tal�lkozhatunk.

A t�r k�zep�n �ll a Roland vagy Orland�-oszlop, a f�ggetlens�g �s a hatalom jelk�pe.

Ezt az oszlopot Luxemburgi Zsigmond aj�nd�kozta Dubrovniknak. Abban az id�ben az Orland�-oszlop jelent�se az volt, hogy amely v�ros ilyen oszloppal b�r, az szabad kir�lyi v�ros.

Ezen a t�ren tal�lhat� a Kis-Onofrio k�t is.

Mivel H�sv�tkor voltunk ott, az utc�n korabeli �lt�zetben toj�sokat osztott egy p�r.

Dubrovnik 17. sz�zadban �p�lt katedr�lisa egyszer� �p�tm�ny, b�r belsej�ben leny�g�z� sz�ps�g� sz�rnyasolt�rt l�thatunk: Tiziano alkot�s�t, a Mennybemenetelt. A katedr�lis kincst�r�ban �rzik Szent Bal�zs erekly�it.

A r�gi kik�t�h�z kijutva sz�p l�tv�ny t�rul el�nk. A kik�t� egy csendes hely, ahonnan gy�ny�r� kil�t�s ny�lik a hegyekre.

A Lovrijenac-er�d  egy 37 m�teres sziklaszirten �ll a v�roson k�v�l.  

Eredetileg a velenceiek akartak erre a helyre er�d�t �p�teni, hogy megtarthass�k befoly�sukat Dubrovnik (akkori nev�n Ragusa) felett. Viszont a helybeliek ezt megakad�lyozt�k, gyorsan meg�p�tett�k saj�t v�rukat, a dubrovniki kr�nik�k szerint mind�ssze 3 h�nap alatt. �gy amikor a velencei haj�k meg�rkeztek az �p�tkez�shez sz�ks�ges anyagokkal, m�r fordulhattak is vissza. Lovrijenac a horv�t szabads�g szimb�luma, melynek kapuj�n ez �ll: "Non Bene Pro Toto Libertas Venditur Auro" azaz: A szabads�g nem elad�, a vil�g �sszes kincs��rt sem. Ma kultur�lis rendezv�nyeknek ad otthont.

A v�g�n pedig George Bernard Shaw szavait id�zem:

"Ha l�tni akarod a f�ldi paradicsomot, gyere el Dubrovnikba"

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s