Ljubljana
A fővárosoktól valahogy mindig többet vár az ember. Gondolom, ezzel nem csak én vagyok így. Ljubljana Európa legkisebb fővárosai közé tartozik, ez azonban nem kisebbíti vonzerejét. Megtalálható benne mindaz, amit egy fővárostól jogosan elvárunk. Engem első pillantásra magával ragadott.
Ljubljana a Ljubljanica partjára épült, a folyó jobb partján a régi városrészek, bal partján az új városnegyedek terülnek el.
Sétánkat az Egyetemnél kezdtünk, majd ide is érkeztünk vissza.
A folyó mellett haladva a Hármas-hídhoz értünk.
Ez a híd Ljubljana egyik építészeti érdekessége. Egy régi kőhídból és 2 másik hídból áll, ez a három híd vezet az óvárosba. Igazából felülről lehet a legjobban látni, de közelről is nagyon érdekes.
Mielőtt átmentünk volna a hídon, előtte megtekintettük a Preseren teret. Elég kicsi, de annál szebb tér. Nevét egy költőről, France Preserenről kapta, akinek szobrát a tér közepén állították fel.
A folyó túloldalán számtalan teraszos étterem, illetve utcai árusok standjai színesítik a városképet.
Ezen keresztül jutottunk el a siklóig, ami felvitt minket a várba.
A vár Szlovénia egyik jelképe, a városból szinte mindenhonnan jól látható. E várban raboskodott Batthyány Lajos is 1849-ben.
A várból nagyon szép kilátás nyílik a városra.
Ljubljanát a sárkányok városaként is szokták emlegetni. A legenda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg miközben Aiétész görög király elől menekült, a Ljubljanica folyóra érve egy hatalmas sárkánnyal találta szembe magát. Hogy melyikük győzött nem egyértelműen tálalják a különböző források, de egy biztos, a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett vassárkány jelzi a szélirányt.
A folyón átívelő Sárkány híd nevét a négy sarkán álló sárkányokról kapta.
|