Bohinj
Körutazásunk megnevezése Varázslatos Szlovénia volt. Azt hiszem, hogy ez az ország, még így ősszel is bebizonyította azt, hogy megérdemli ezt a jelzőt.
Bárhol jártunk, engem mindig lenyűgözött a magas hegyek, csodás tavak látványa.
Bohinj egy völgy Szlovéniában, ezek kívül az ország kedvelt üdülőhelye. A név eredetéhez egy legenda fűződik. Amikor Isten befejezte a világ megalkotását, rájött, hogy megfeledkezett egy kis embercsoportról, akik csendben várták isten munkájának befejeztét. Ezért hálául nekik ajándékozta a világ legszebb helyét, melyet az emberek - isten szláv nevéből (Boh) - Bohinjnak neveztek el.
Bohinji-tó keleti végénél található a Keresztelő Szt. János (Sv. Janez) templom, melyet egy híd köt össze a folyó déli partján fekvő faluval.
A Bohinji-tó a Bledi-tónál nagyobb és egy kicsit vadregényesebb. Itt látható a híres Zlatorog vagyis aranyszarv szobra, aki a hegyek között él és vigyáz a környékre, egyben ő a legjobb szlovén sör szimbóluma is.
A Zlatorog több mesében is szerepel, de ugyanazok a tulajdonságai vannak mindegyikben. A történet egy fiatal trentai vadász és egy szép lány szerelmével kezdődik. Aztán felbukkant egy gazdag velencei kereskedő, aki aranyozott ékszerekkel próbálta elnyerni a lány szívét. A vadász erre elhatározta, hogy megkeresi Zlatorogot, hogy megkaparintsa a kincset. Ugyanis a Zlatorog szarvai voltak a Triglavban elrejtett kincs kulcsa. Ebben a Zöld vadász segített neki, akinek már eleve rossz hírneve volt. Meg is találták az állatot, meglőtték és üldözőbe vették. Ha valaki meglőtte, véréből varázsnövény nőtt ki, melyet triglávi rózsának neveztek. Miután evett ebből a növényből, a Zlatorog rögtön meggyógyult. Dühében nekiment a vadásznak és lelökte a hegyről. Holttestét a folyó hozta ki a völgybe.
A Triglav egyébként Szlovénia, azon belül a Júliai-Alpok legmagasabb pontja (2864 m). Egyesek szerint az elnevezést alakja után kapta a csúcs, mely Bohinj felől háromfejűnek (tri-glav) néz ki. A hegy a szlovének nemzeti jelképe, valamint Szlovénia címerének és zászlajának egyik eleme.
A hegyek, a tó, és azok a fantasztikus őszi színek, amikben pompáztak a fák, teljesen lenyűgözött. Csak hát az a fránya köd....
A tó déli partján a Szentlélek (Sv. Duh) templom található, ahol szintén elidőztünk egy kicsit.
A tó másik végén felvonóval szerettünk volna felmenni a Vogel csúcsára. Ez sajnos nem jött össze, mert karbantartás alatt volt a felvonó. Bár nem tudom, hogy egyáltalán láttunk volna-e valamit, abban a nagy ködben. Azért sajnálom, mert a felvonózás is egy élmény lett volna.
Forrás: saját képek
|