Tábor, a husziták fellegvára
Mielőtt a városra térek, írok pár sort arról, hogy kik is voltak a husziták. A huszitizmus egy keresztény vallásos mozgalom volt Csehországban, alapítója Husz János. A huszitizmusnak két jelentősebb irányzata alakult ki, a kelyhesek és a táboriták irányzata. A kelyhesek csoportjába inkább a nemesek és a gazdagabb polgárok tartoztak. Nevüket a zászlójukon lévő kehelyről kapták. A táboriták mozgalmába a szegényebb néprétegek tartoztak, nevüket a Tábor hegyéről kapták, amelyen a husziták elsáncolták magukat és később várost is alapítottak.
A konstanzi zsinatra Husz Jánost is meghívták, hogy tagadja meg tanait. Luxemburgi Zsigmond ugyan biztosította neki a szabad elbocsátást, de mégis átengedte a világi hatóságoknak, így Huszt elfogták és máglyán elégették. Huszitáknak Husz János követőit nevezték. Vezérük Jan Zizka volt. Husz halála után Csehországban egyre nagyobb lett az egyház és a husziták közötti ellentét. A huszita háborúk 1419-ben a prágai felkeléssel elkezdődtek. Elég érdekes módon indítottak Prágában, elfoglalták a városházát, és kidobálták az ablakon a tisztségviselőket. Luxemburgi Zsigmond több hadjáratot is indított a husziták ellen, ám ők mindegyiket visszaverték, sőt még ellentámadásokat is vezettek. Ezért Zsigmond kénytelen volt taktikát változtatni és kiegyezett a kelyhesekkel. Ennek következtében a táboriták magukra maradtak, vereséget szenvedtek, végül elismerték a csehek Zsigmondot cseh királynak.
Most pedig áttérek arra a városra, ahol Jaroslav Hasek Svejkje is megfordult.
Az első, amit meglátogattunk, az a Kotnov várának maradványa a henger alakú öregtoronnyal és a vele egybeépített Bechynei-kapu. Ezen a kapun mentünk át és indultunk el a város történelmi városmagja felé.
Táborban a főtéren van a legtöbb látnivaló: a gótikus városháza,
és a templom,
a díszkút és szép régi házak.
A városfal mellett sétáltunk vissza, ahonnan szép kilátás nyílt a környékre.
Forrás: saját képek
|