Tbor, a huszitk fellegvra
Mieltt a vrosra trek, rok pr sort arrl, hogy kik is voltak a huszitk. A huszitizmus egy keresztny vallsos mozgalom volt Csehorszgban, alaptja Husz Jnos. A huszitizmusnak kt jelentsebb irnyzata alakult ki, a kelyhesek s a tboritk irnyzata. A kelyhesek csoportjba inkbb a nemesek s a gazdagabb polgrok tartoztak. Nevket a zszljukon lv kehelyrl kaptk. A tboritk mozgalmba a szegnyebb nprtegek tartoztak, nevket a Tbor hegyrl kaptk, amelyen a huszitk elsncoltk magukat s ksbb vrost is alaptottak.
A konstanzi zsinatra Husz Jnost is meghvtk, hogy tagadja meg tanait. Luxemburgi Zsigmond ugyan biztostotta neki a szabad elbocstst, de mgis tengedte a vilgi hatsgoknak, gy Huszt elfogtk s mglyn elgettk. Huszitknak Husz Jnos kvetit neveztk. Vezrk Jan Zizka volt. Husz halla utn Csehorszgban egyre nagyobb lett az egyhz s a huszitk kztti ellentt. A huszita hbork 1419-ben a prgai felkelssel elkezddtek. Elg rdekes mdon indtottak Prgban, elfoglaltk a vroshzt, s kidobltk az ablakon a tisztsgviselket. Luxemburgi Zsigmond tbb hadjratot is indtott a huszitk ellen, m k mindegyiket visszavertk, st mg ellentmadsokat is vezettek. Ezrt Zsigmond knytelen volt taktikt vltoztatni s kiegyezett a kelyhesekkel. Ennek kvetkeztben a tboritk magukra maradtak, veresget szenvedtek, vgl elismertk a csehek Zsigmondot cseh kirlynak.
Most pedig ttrek arra a vrosra, ahol Jaroslav Hasek Svejkje is megfordult.
Az els, amit megltogattunk, az a Kotnov vrnak maradvnya a henger alak regtoronnyal s a vele egybeptett Bechynei-kapu. Ezen a kapun mentnk t s indultunk el a vros trtnelmi vrosmagja fel.
Tborban a ftren van a legtbb ltnival: a gtikus vroshza,
s a templom,
a dszkt s szp rgi hzak.
A vrosfal mellett stltunk vissza, ahonnan szp kilts nylt a krnykre.
Forrs: sajt kpek
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Ausztria
Bosznia-Hercegovina
Csehország
Horvátország
Írország
Magyarország
Németország
Olaszország
Románia
Svájc
Szlovnia
Sg
j hozzszls
Frissts