Veszprém az ország egyik legszebb városa, mely ősi királyi és vallási központ volt. A királynék városa elnevezés István király idejére vezethető vissza.
István király itt alapította meg Magyarország első püspökségét. Felesége, Gizella pedig megépíttette a székesegyházat, és részben ő hímezte azt a miseruhát, amely később a királyok koronázási palástja lett. A veszprémi székesegyház volt a királynék koronázó temploma, valamint a magyar királynék temetkező helye is.
A város legjelentősebb nevezetessége a vár. Az újváros fölött, egy óriási sziklatömbön emelkedik a várnegyed, amit várfal vesz körül. Épületei majdnem mind műemlékek.
A várhoz az Óváros térről visz fel egy sétaút. Az Óváros tér legjelentősebb épülete a Városháza, ami eredetileg egyházi banknak épült, később járási hivatal lett, majd 1990 óta ez Veszprém polgármesteri hivatala.
A Várkapu vagy másik nevén a Hősök Kapuja az első világháború magyar áldozatainak állít emléket. A régi, elpusztult várkapu helyére építették. A jobb oldali torony múzeumként szolgál.
A várnegyed legszebb része a Szentháromság tér, melynek közepén áll a Szentháromság-oszlop.
Ezen a téren található a barokk stílusban épült Érseki Palota, mely az egykori királynéi kastély helyére épült. Érdemes megjegyezni tervezőjének, Fellner Jakabnak a nevét, akinek valószínűleg ez a legjelentősebb műve.
Szintén a Szentháromság teret díszíti a Szent Mihály Székesegyház, melyet Magyarország legrégibb székesegyházának neveznek. A székesegyházat maga Gizella királyné alapította, akinek karereklyéjét itt őrzik.
A Vár utca végén találjuk egymás mellett Szent István és Gizella nevezetes szoborpárját.
Innen lenyűgöző panoráma nyílik Veszprémre és a környékre. A távolban jól látszódnak a Bakony vonulatai.
Láthatjuk a Szent Benedek-hegy csúcsán álló káptalani keresztet. Az alatta lévő kopár területet régebben katonai gyakorlótérnek használták.
Balra található a Szent István-völgyhíd, mellette a Szent László-templom.
A völgyhíd Magyarország egyik legnagyobb és legszebb viaduktja, valamint Veszprém jelképe.