Advent Bécsben
A bécsi kirándulásra egy egynapos program keretében kerítettük sort. Kissé máshogy alakult, mint ahogy az utazási iroda az ajánlatában meghirdette . Ez részben az ő hibájuk is volt, másrészt az óriási tömegé, és az osztrák rendőrök is közbeszóltak.
Amint odaértünk azonnal lecsaptak a buszunkra. Míg a buszellenőrzés folyt, addig minket egy osztrák idegenvezető vitt végig a belvároson. Idegenvezető hölgyünk kezében egy autóantennával, amire kék-fehér kockás szalagot kötött szinte rohant előttünk. Alig bírtuk követni. Ha valaki megállt fényképezni, máris lemaradt a csoporttól.
Szóval így futtában megtekintettük a belváros szívében lévő Stephansdom-ot. Ez Ausztria legszebb és legnagyobb gótikus temploma.
Innen a Grabenre mentünk tovább, megnéztük a Szentháromság vagy másik nevén a Pestis szobrot. Ez az emlékmű az 1679-es pestis járvány bécsi áldozatainak állít emléket.
A Grabenen továbbhaladva eljutunk a Kohlmarkthoz. Valamikor, mint a neve is mutatja, szénpiac volt. Ma elegáns, drága utca. Ennek végében található a Michaelerplatz, a belváros legszebb tere. A tér temploma a Michaelerkirche, és híres kávézója a Café Griensteidl.
Valamint itt van Bécs híres épületegyüttese, a Hofburg.
Két főbejárata illetve kijárata van. Az egyik az Új Hofburg épülete felől a külső várkapuból, a másik a Kohlmarkt felől. Az In der Burg a Hofburg legnagyobb zárt udvara, egykor lovagi tornák színhelye volt. Közepén I. Ferenc császár emlékműve áll.
Az épületegyüttesben találhatóak császári lakosztályok, a téli lovarda és a Stallburg /Istállósvár/ a Nemzeti könyvtár, az Augustinerkirche /Ágostontemplom/ a királyok esküvői temploma.
Innen az Albertinához mentünk tovább. A palotát Mária Terézia ajándékozta vejének, Albert hercegnek. A herceg szülőhelyén, Szászországban kívánt megtelepedni, Mária Terézia azért ajándékozta neki ezt a palotát, hogy lánya Bécsben maradhasson. A műgyűjtéssel Albert herceg kezdett el foglalkozni. Az ő gyűjteménye volt az alapja az Albertinában található világhírű gyűjteménynek.
A gyors városnézés után, még elmentünk megtekinteni a Hundertwasser házat. A híres festő által tervezett bérház Bécs egyik kiemelkedően érdekes látványossága.
Ezután egy buszos városnézés következett. A Duna és a Duna-csatorna között fekvő szigetet II. Miksa idején vadaskertnek rendezték be, majd II. József idején nyilvános parkká vált. Fő látványossága az óriáskerék, és a sportlétesítmények.
Ha a Práter melletti hídon átmegyünk, látjuk az UNO-CITY-t, vagyis az ENSZ városrészt. Utána a Ringen mentünk végig. Elhaladtunk az Urania, a Stadt-park mellett a Karlsplatz-ig. Itt áll a Karl Kirche. Egyik oldalán a műszaki főiskola, a másik oldalán a művészház és a Musikvereinhaus áll. Ez utóbbi a magyar televízióban közvetített újévi koncertek helyszíne. Az Opera mellett elhaladva elértünk a Parlament épületéig. A Parlament előtt áll az Athéné kút, Pallas Athéné szobrával. Alatta a törvényhozás és végrehajtás szimbólumai.
Ezután a Rathaus /Városháza/ tűnt fel előttünk a parkjában megrendezett adventi vásárral.
Aztán Schönbrunnba mentünk tovább.
Itt fakultatív programként a kastély 22 termének meglátogatása szerepelt. Sajna ez nem jött össze. 2 órakor álltunk sorba jegyért, és csak a fél 5 körüli turnusban lett volna hely. Nekünk meg 4 órára volt megbeszélve, hogy vissza kell menni a buszhoz. Így maradt a kastélypark megtekintése, és az előtte lévő karácsonyi forgatag. Nagyon szép a kastély és a parkja is, de igazán csodálatos látványt nyári időszakban nyújt. A kastély, a park és a kertben található tárgyak felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Az ajánlatban szereplő esti program úgy hangzott, hogy a kastély és a park megtekintése után visszatérünk a bécsi városháza előtti térre a karácsonyi vásár helyszínére. Ehelyett ki lettünk rakva a buszból a Duna-csatorna melletti Schwedenplatz-on, és két órát kaptunk szabadprogramként. Ebből majdnem egy óra azzal telt el, mire végre odataláltunk a városházához.
Mondjuk az esti kivilágítás fantasztikus volt, talán már ezért is megérte odakeveredni.
Gyönyörű fények, óriási tömeg és drágaság. Hogy jól zárjuk a napot még az eső is eleredt. De azért sem hagytuk, hogy lehangoljon minket. A nézelődésből nem lett semmi, a vásárlásból főleg nem, mert lassan vissza kellett indulnunk, hogy 7 órára sikerüljön odatalálni a buszunkhoz.
Összegezve mit is mondjak? Amit bele lehetett sűríteni egy napba, azt láttuk. A város nagyon tetszett nekem, és még ebben a szürke, hideg, téli időben is elérte nálam, hogy újra meg újra látni akarjam.
|