Róma 2016: Forum Romanum

A városalapítást követő  250 év a királyság kora volt, majd a köztársaság létrejötte s annak eszméi mélyen beívódtak a római emberekbe. A szenátus, az évenként változó két konzul, a néptribunusok gondoskodtak arról, hogy senki ne törhessen többé egyeduralomra. Az emberek szabadságot és nyilvánosságot akartak, hogy mindenkinek meg legyen a lehetősége elérni a különböző politikai fokozatokat. Persze ez egy nagy társasjáték volt, hiszen nagy volt a megkülönböztetés hierarchia, rang, vagyon, származás alapján. 

Az emberek részvétele a dolgokban volt a római rendszer legközpontibb ügye, ez pedig a Forum Romanumon zajlott. A Forum Romanum a századok során fokozatosan terjeszkedett, sokszor leégett, földrengés rongálta, a Tiberis szinte éves rendszerességgel elöntötte, pusztult a polgárháborúkban, kirabolták idegen hódítók, de mindig újjáépült.

A Forumot nehéz bemutatni, mivel a romokat épületté varázsolni még a fantáziánkban sem könnyű. Maga a terület is elég nagy, a rajta lévő épületek száma is, amik közül többet is költöztettek az idők folyamán, vagy egyiket a másikra építették. Hogy átláthatóbb legyen az internetről is kölcsönöztem rekonstrukciós képeket a saját fotóim mellé.

A Fórum helyén eredetileg mocsár volt, annak lecsapolásával lehetett a nép számára egy vásárteret, találkozó helyet, s a politikai csatározásoknak küzdőteret teremteni. Ez utóbbinak helyszínei: a senatus a Curiában ülésezett, a hivatalnokok a Rostráról intéztek beszédeket az egybegyűltekhez.

Az eredeti Curiát többször is újjáépítették, majd Julius Caesar teljesen lebontatta, hogy ezáltal is eltörölje a köztársaság emlékét, és más helyen építtette fel. Azt is restaurálták párszor, a most látható épületet Diocletianus császár emeltette a 3. században. Elég különleges, magas épület, egyetlen fényforrásai a bejárati ajtó fölött található hatalmas ablakok.

A Rostra, azaz a nyilvános szószék az egykori Tiberius diadalívének közvetlen szomszédságában állt. Maga a szó eredetileg hajóorrot, illetve annak bronzdíszét jelenti. Nevét a six rostra (6 hadihajó kos) kifejezésből kapta, mivel emelvényét az i.e. 338-as Antiumi csatában megszerzett orrlemezekből építették. Julius Ceasar ezt is teljesen eltörölte a föld színéről, s a napjainkban már csak nagyon kevés maradványban látható Rostrát építette meg.

A Rostrán került közszemlére a második triumvirátus határozata szerint a kivégzett Cicero feje és kezei. Augustus császár leányát, Júliát pedig – sok más vád mellett – azért száműzték, mivel itt árulta testét.

A Forum Romanumon több istennek is állt temploma. Először a Saturnus (vetés istene) templomát említeném, mely az elsők között épült. Ma nyolc oszlopmaradványa, s a felettük elhelyezkedő párkány látható csupán. Már a köztársaság idején is templom állt itt, a mostani romok viszont i.e. 42-ből származnak.

Saturnus emlékét nem csak a Naprendszer hatodik bolygója őrzi, hanem az angol Saturday = Saturnus napja is, ami a római naptár átvétele, ami a szombatot Saturnus napjának nevezte.

Jelentős még a Capitoliumnál említett híres ikrek Castor és Pollux első temploma is. A görög és a római mitológia szerint Castor és Pollux ikertestvérek voltak, akiknek Leda és Zeusz (Jupiter) voltak a szülei. Castor halandóként, míg Pollux halhatatlanként született. Mindketten tökéletes lovasok és vadászok voltak. A Köztársaság idején épült ez is, sokszor újították, szépítették. Napjainkban már csak 3 oszlop látható az egykor legendás templomból. Mivel a szenátus nem mindig ragaszkodott ahhoz, hogy a Curiában ülésezzen, ennek a templomnak a csarnoka is több alkalommal volt ülések színtere.

Meg kell említeni még Antoninus és Faustina templomát, melyet Antoninus Pius császár építtetett nem sokkal imádott felesége, Faustina halála után. Húsz évvel később Antoninus halála után aztán mindkettőjük isteni tiszteletének szentelték. A templom előcsarnokának márványoszlopai ma is állnak, cellája falaiba pedig az ókeresztény időkből származó San Lorenzo in Miranda-templom van beleépítve. A legendák szerint itt ítélték halálra Szent Lőrincet.

Castor és Pollux templomától keletre egymás mellett állott a Vesta temploma és a Vesta-szüzek háza.

A Vesta szüzek háza egy nagy udvart körülvevő szobákból álló épület volt. A hagyomány szerint eredetileg a királyok válogatták ki őket, a királyság megszűntével pedig a főpap (pontifex maximus). Szeplőtlen testűeknek kellett lenniük s olyan szülőktől származniuk, akik még mind a ketten éltek és Itália területén laktak. Már kislány korukban föleskették őket, a beiktatás napjától számítva teljes 30 esztendeig kellett hivatalban maradniuk; 10 évig tanulva, 10 évig működve és 10 évig tanítva. A 30 esztendő leteltével joguk volt hozzá, hogy tisztjüktől megváljanak és férjhez menjenek.

Szigorú elzártságban éltek, vezetékből származó vizet nem használhattak. Ők ápolták kerek szentélyükben a mindig égő szent tüzet, őrizték a város Palladiumát (Pallasz Athéné szent képét). A Vesta-szentély a hajdani római földművesek, vagy pásztorok kerek kunyhóinak mintájára épült, itt tartották Vesta örök tüzét, tetején nyílás volt, hogy a szent láng füstje az ég felé szálljon. Eredetileg húsz korinthoszi oszlop övezte az épületet, melyből ma már csak három áll.

Mulasztásukért szigorúan bűnhődtek. Ha a szent tűz kialudt, korbácsütésekkel, ha a szüzesség fogadalmát megszegték, elevenen való eltemetéssel. Itt megemlíteném a vélhetően egyetlen kivételt a városalapító ikerpár, Romulus és Remus anyját, aki szintén Vesta szűz volt. Hogy az életben maradását annak köszönhette, mert Mars istentől származtak a gyerekek, vagy más oka volt, nem tudom… talán csak jobban mutatott így a mondában.

De ha terhes kötelességeiket híven teljesítették, páratlan tekintélyt és tiszteletet élveztek. Személyük szent és sérthetetlen volt, fontos okmányokat (pl. végrendeletek) náluk helyeztek letétbe, ha a városban megfordultak, egy liktor haladt előttük díszőrségül, ha útjukban a vesztőhelyre haladó gonosztevővel találkoztak, jogukban állott, hogy az elítéltnek megkegyelmezzenek. Jellemezte őket hosszú, fehér ruhájuk és homlokkötőjük, mely alól hajuk hat fonásban omlott kétfelé.

A Via Sacra az ősi Róma főútja, amely templomokkal és kormányzati épületekkel volt tele. Valaha ezen vonultak be a győztes hadvezérek, a szenátorok itt beszélték meg a politikai eseményeket, talán titkos gyilkosságok részleteit is szövögették itt, kereskedők itt adták el a behozott áruikat. A rabszolgák itt kerültek a legjobb áron értékesítésre, és prostituáltak is sorakoztak az út mentén.

Ahogy a város nőtt, a Forum Romanumot is bővítették, és gyönyörű oszlopos csarnokokat, úgynevezett bazilikákat építettek. Eredeti formájában egy hosszúkás, oszlopokkal körülvett, vagy oszlopsorokkal hajókra tagolt csarnok, esetleg több szinten. Ezek voltak állítólag a keresztény templomok alapjai. Jogügyletek intézésére, kereskedelmi és törvénykezési ügyek lebonyolítására jött létre.

A Basilica Porcia volt a legelső, de nem maradt belőle semmi.

A Basilica Julia-t Julius Caesar kezdte el építtetni, de csak Augustus idején fejezték be. Mivel több alkalommal kirabolták, a sok fosztogatás után mindössze az oszlopcsonkok, a padozat és a lépcsők maradtak az egykori építményből. A lépcsőben dámajáték karcolata látható – ez azt jelzi, hogy a tárgyalás szüneteiben játékokkal ütötték el az időt.

Szintén Augustus alatt épül a Basilica Aemilia, mely egy 100 méter hosszú, két árkádsoros csarnok volt. Gyakori találkozó pontja volt a környező paloták vendégeinek. Fontos, nyilvános találkozó hely volt, gazdagtól-szegényig mindenki használhatta.

Az i.e. ötödik században  számos hentes bolt volt található a mostani épület helyén és a legenda szerint itt ölte meg Lucius Verginius a lányát egy hentespultból elvett késsel, mivel a lány Marcus Claudius “rabszolgája” lett és Appius Claudius cliens-e lett. A cliens akkoriban szabad embert jelentett, akit anyagilag az ura támogatott. Cserébe az anyagi támogatásért a cliens politikai és egyéb más dolgokat ajánlott fel. Mikor Virginia cliens-é vált, akkor az apja távol volt Rómától a seregével. Mikor Marcus Claudius a bíróság elé állt, hogy Virginiát a rabszolgájává fogadja a bíróság elfogadta a kérelmét. Viszont ez nem volt igazán fair döntés a bíróság részéről, hiszen a bíró Appius Claudius volt. Mikor Virginia apja hazatért Róma városába már nem volt esélye felszabadítani a lányát, ezért megölte őt és ezzel szabadította fel a rabszolgaság alól.

Megemlítem még Constantinus és Maxentius bazilikáját, amely már a császárkor utolsó nagy építkezései közé tartozott. Egykor ez volt a leghatalmasabb épület a Forumon. Maxentius császár kezdte el építtetni, nevét pedig az építést befejező Constantinus császár után kapta. A nyugati apszisban állt Constatinus 12 méter magas szobra fából és márványból. Feje, keze-lába ma is megvan az alkotásnak, de a Palazzo dei Conservatori épületében őrzik.

S most térjünk át a diadalívekre.

A legrégebbi Titus diadalíve, mely a Via Sacra (Szent út) legmagasabb pontján áll a Forum Romanumon, Jeruzsálem elfoglalásának emlékeként. Titus nem sokáig élvezhette császári kinevezést, 2 év uralkodás után meghalt. Testvére, Domitian a bátyja tiszteletére megépítette a Titusz diadalívet és ezzel örök emléket állítva a zsidók felett aratott győzelmének. Belső oldalán Titus diadalmenetének legismertebb jeleneteit ábrázolták. Az egyik oldalán a győzelem istennője koronázza meg a dicsőített Titus császárt, míg a másik oldalon katonákat láthatunk, akik Rómába szállítják a Jeruzsálemben szerzett zsákmányt, köztük a hétágú gyertyatartót, trombitákat és két táblát. Ezekbe a szimbolikus tárgyakba a meghódított és leigázott városok neveit vésték bele.

A fehér márványból készült a 20,88 méter magas Septimus Severus diadalíve (Arco di Settimio Severo) a Forum Romanum északnyugati részén található. Septimus Severus és 2 fia (Caracalla és Geta) tiszteletére építették 203-ban, hogy a diadalív kellőképpen megemlékezhessen a Severus család sikeres hadjárataira a Pártus birodalom ellen.

Septimus Severus halála után Caracalla és Geta kezdetben együtt uralkodtak a birodalom felett, viszont Caracalla megölette Geta-t, és minden publikus emlékeit, idézeteit, képeit minden szoborról és épületről eltávolíttatott. Ebből kifolyólag a diadalívről is leszedette Geta-ra utaló részeket.

Az emlékművön a domborművek egy része jelképes jelentéssel bír. A szárnyas nőalak a győzelmet testesíti meg, míg a nyár és az ősz szimbolikus ábrák a bőséget és boldogságot sugallják. A két oldalt található kiskapu felett látható alakzatok a Partusok fővárosának elfoglalását örökítik meg.

A „legfiatalabb” ív közvetlenül a Colosseum mellett áll, Constantinus tiszteletére emelték, aki Maxentius felett aratott győzelmet a polgárháborúban. A sietség okán a diadalív díszítését korábbi építményekről szerezték be, így például a főpárkányon álló szobrokat Traianus fórumáról hozták, a szobrok közt van ami Marcus Aurelius, vagy Hadrianus idejéből származik. Csupán a diadalív alsó és középső díszítése való Constantinus idejéből, e domborművek művészi értéke alacsonyabb a korábbiakénál, ami egyben a Római Birodalom hanyatlását is szimbolizálhatja.

A császári fórumokkal még tovább terjesztették a Forum területét, de ezek már inkább csak a császári kultuszok miatt történtek, mondhatni tudatos politikai célzattal.

Caesar fóruma, a Forum Iulium volt az első a császári fórumok sorában. Ez egy versengés is volt közte és Pompeius között, aki egy évvel azelőtt szenteltette fel színházát és Venus Victrixnek ajánlott templomát. Caesar ezt felül akarta múlni, hogy az építkezés nagyszerűsége bámulatot keltsen mindenkiben. 8 évig gyűjtötte a pénzt, hogy meg tudja vásárolni azokat a telkeket, amelyen méltó Forumot építhet magának. A házak megvásárlása és lerombolása így egy vagyont jelentett. A szükséges összeget a gall hadjárat hadizsákmányából teremtette elő. Összehasonlításként kb. 100 senator vagyonát költötte erre a célra. Teljes elkészültét már nem érte meg, az építkezést örököse, Augustus fejeztette be.

Az oszlopsorokkal körülvett tér közepén állította fel saját lovas szobrát (ma már nem látható), a templomot pedig tudatosan helyezte a tér végére, azzal lezárva és egységbe foglalva az egész építészeti együttest. Ez az elrendezés szolgált aztán a későbbi fórumok mintájául.

Eredetileg Caesar úgy építette meg a Forumot, hogy nem adott helyet a kereskedelmi ügyleteknek. viszont Augustus korától kezdve az oldalsó oszlopcsarnokok itt is otthont adtak nekik. Valószínűleg az aranyművesek műhelyei és boltjai voltak.

Egy félkör alakú oszlopsor a délkeleti oldalon a Traianus kortól kezdődően egy hatalmas nyilvános illemhelyre vezetett, aminek alapjai a padlózat alatt kis téglapillérekkel a csatornába vezettek. Külső része minden bizonnyal kör alakú korláttal volt fedve, a középső része fedetlen volt, hogy szabadon kaphasson fényt és biztosítsa a levegő áramlását. Funkcióját tekintve nyilvános WC volt, aminek megjelenése éppoly fényűző volt, mint a Forum egyéb épületeié. A belső rész 50 személy számára biztosított ”ülőhelyet”. Ez az emlék nemcsak korának, de az egész ókornak legnagyobb illemhelye volt.

Egyébként a császári Rómában 144 illemhelyről tudunk, bérlők működtették. Ezek a szó legszorosabb értelmében WC-k, ugyanis a kő ülőkék előtti nyitott csatornákban víz folyt. A tisztálkodást ebben a csatornában kimosott, botra kötött szivacsokkal oldották meg. Ez elég "érdekes" megoldás volt, mivel ezeket a spongyákat közösen használták.

A férfiak vizeletét vödrökben gyűjtötték (pissoir), és eladták a mosodásoknak, akik némi kezelés után az ammónium-tartalmú folyadékot a piszkos ruhák zsírtalanítására használták fel. Ezt a hasznot adóztatta aztán meg Vespasianus. Fia, Titus egyszer szemrehányást tett neki, amiért kieszelte a vizeletadót. Vespasianus erre az orra alá dugta az első befizetésből származó pénzt, és megkérdezte, bántja-e a szaga. Titus azt mondta, hogy nem, mire ő közölte, hogy ez bizony a vizeletből való. Innen ered a szállóige: ”Pecunia non olet”. (A pénznek nincsen szaga)

A Forum leglátványosabb épülete a Venus templom volt. Caesar a pharsalosi csata emlékműveként eredetileg Venus Victixnek (A Győzedelmes Venus) szánta, de mivel Pompeius templomát is így hívták, nem kívánt konkurálni vetélytársával az istennő ilyen irányú kegyeiben, és Venus Genetrixnek (az Ősanya Venus) ajánlotta. A templomból ma csupán három korinthoszi oszlop és az emelvény maradt fenn.

Julius Ceasart halálát követően egy elefántcsontból készült kocsival vitték a  Venus Genetrix templom ravatalozójába, ahol Antonius elmondta a gyászbeszédét és felolvasta Ceasar végrendeletét is.

Augustus Foruma (Forum Augusti) a másodiknak megépített császári Forum volt. Bár Caesarhoz képest ötödannyit költött az építkezésre leginkább hadizsákmányból származó vagyonából, de azt mindenben meghaladó szépségű másaként építtette. Talán ezért is haladt lassan, a fórum teljes felépítése 40 évig tartott. A fórumhoz tartozó templomot Bosszúálló Marsnak szentelték, a Philippi csata emlékére, amelyben megbosszulta Caesar meggyilkolását.

A Mars templom itt is a tér egyik végén helyezkedett el egy megemelt talapzaton, a fórum középpontját pedig Augustus császár győzelmi szekeres szobra foglalta el. Mivel a fórum mögött rögtön egy sűrűn lakott terület helyezkedett el, elválasztásul egy magas tűzfalat is emeltek. A templomból a megrepedezett lépcsők és négy oszlop maradt fenn. 

A harmadik császárfórum Vespasianusé volt. Ennek központi épülete a Béke temploma. Építészetileg merőben különbözik elődei fényűzésre törekvő fórumaitól, egyetlen, egységesen szerkesztett tér, aminek még központi épülete, a templom sem emelkedik ki a környező oszlopcsarnokok közül. A fórum nemcsak kultuszközpont, hanem közpark, szoborkert, műalkotások raktára és könyvtár is volt ugyanakkor. A fórumnak az area délkeleti sarkán megtalált kis darab márványpadozatán kívül más maradványa nincs.

A negyedik Nerva Foruma (Forum Nervae) volt, melyet Domitianus építtette, de halála után Nerva avatta fel, akinek nevét viseli. Szimbolikus helyzete miatt „Átjáró”-ként is emlegették.Tulajdonképpen egy hosszú folyosó volt, melynek egyik  végén állt Minerva temploma, mára azonban csupán alapzata maradt. Ezért viszont nem a természetet kell hibáztatni, mivel a XVII. században a márványáért bontották le, amikor V. Pál pápa megépíttette az Aqua Paola szökőkútját, illetve a Sta. Maria Maggiore Borghese-kápolnájában találhatunk még több részletet belőle. Ma a fórum nagy részét elfedi a Via dei Fori Imperiali. Az ásatások során reneszánsz kori boltok és kocsmák tűntek elő a föld mélyéről, az egykori fórumból csupán az oszlopcsarnok két oszlopa látható. A két oszlop, szabálytalan vagy inkább szokatlan módon a fal előtt futott, és a fal síkjára derékszögben csatlakozó keresztgerendákat hordoztak.

Az ötödik Traianus Foruma (Forum Traiani) volt, a fórumok között ez volt a legdíszesebb és területét tekintve a legnagyobb. Valaha érintkezett Caesar forumával, ma a Via del Fori Imperiali elválasztja tőle. Olyan egységes és pazar tér volt, hogy az ókorban, mint Róma legszebb terének messze földről a csodájára jártak.

Augustus fóruma felől diadalkapu vezetett a fórum központi teréhez, melynek közepén volt Traianus lovasszobra. A tér hátsó oldalát a Basilica Ulpia zárta le. Az addig épült legnagyobb basilica volt Rómában. Megjelenésében a hatalmat és a gazdagságot tükrözte. Ezt az épületet is utolérte a „leszedem és máshova viszem” gondolkodás, gazdag díszeiből többet felhasználtak más római építményeken, így a Constantius diadalíven, a helyén csak pár oszlop maradt, amik közül néhányat felállítottak.

A bazilika túlsó oldalának közepe előtt, egy kis téren állt a 100 római láb (29,5 m) magas Traianus-oszlop (Columna Trajani). A diadaloszlop a dákok ellen vezetett hadjárat győzelmi emlékére épült. Mint egy képregény, úgy meséli el a daciai háborúk történetét spirálvonalban fölfelé kígyózó szalagszerű jelenetekben. 155 jelenetében ezer meg ezer alak, csodálatos műgonddal és részletességgel kidolgozott, aprólékosan kimunkált római és dák katona menetel, dolgozik, hadakozik, hajózik, támad, tárgyal, könyörög az életéért, vagy leheli ki éppen a lelkét. Tetején eredetileg a császár aranyozott bronzszobra állt, most Szent Péter apostol szobra látható rajta. Az oszlop talapzatában helyezték el a Traianus hamvait rejtő arany urnát.

Traianus Fórumához szervesen hozzátartozott a mellette látható igen dekoratív megjelenésű, félköríves homlokzatú épületegyüttes, a vásárcsarnok. Az 5 emeletes üzletházban mintegy 150 bolt helyezkedett el.

Ezek voltak tehát a császárfórumok, melyek építése mind-mind nagy pénzáldozatokkal járt, mert abban a korban még a saját, magánvagyonukból finanszírozták az ilyen városszépítő és a köz javát szolgáló építményeket. Ugyanakkor az is elmondható, hogy ezek az uralkodók mindig rivalizáltak is az előttük épült hasonló finanszírozású épületekkel, s hatalmuk és nagyságuk megmutatásaként igyekeztek túlszárnyalni elődeikét.

A közben megépült sugárút miatt, Caesar Foruma kivételével a többi mind a Via dei Fori Imperiali túloldalán található. Mindegyik fórum előtt, az őt létrehozó császár szobra emelkedik, s ezek mintegy sorfalat állnak a Colusseum felé futó hatalmas sugárút mentén.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés