Luzern

Luzern Sv�jc egyik legszebb v�rosa. M�lt�n tartj�k annak, hisz m�r az elhelyezked�se r�v�n is adott minden lehet�s�g ahhoz, hogy a legszebb jelz�vel illess�k.

A fest�i sz�ps�g�t biztos�tja neki a v�rost k�r�lvev� k�t hegy: a Pilatus �s a Rigi. Egy monda szerint Poncius Pil�tus lelke ott bolyong a szurdokok k�z�tt, ez�rt a k�z�pkorban a Pilatus hegyet m�g megk�zel�teni sem volt szabad. A Rigi pedig a „hegyek kir�lyn�jek�nt” ismert, valamint arr�l, hogy ott �p�tett�k Eur�pa els� hegyi vas�tj�t.

Luzern a Vierwaldstatti-t� partj�n fekszik, a t�b�l kiindul� Reuss foly� szeli kett�. Mint sok m�s v�ros eset�ben, itt is egyfajta hat�rt jel�l a foly� az �v�ros �s az �jv�ros k�z�tt.

A v�ros jelk�pe �s egyik legfontosabb idegenforgalmi l�tv�nyoss�ga a Kapellbr�cke (K�polnah�d), mely egy fedett fah�d. Ezt val�sz�n�leg sokan l�tt�k m�r k�peslapokon, csokipap�rokon.

�nmag�ban is sz�p l�tv�ny, de a bels� oromzat�n l�v� festm�nyek m�g �rdekesebb� teszik. A k�pek a sv�jci t�rt�nelem fontos jeleneteit �br�zolj�k.

T�bb mint 600 �vig gyalogolhattak �t rajta az �v�ros �s az �jv�ros k�z�tt, m�g 1993-ban t�zv�sz �ldozata lett, �ll�t�lag egy haj�r�l elhaj�tott cigaretta miatt. A t�z elpuszt�totta a h�d �s a festm�nyek nagy r�sz�t. Gondosan restaur�lt�k, de n�h�ny k�z�pkori festm�ny menthetetlen�l odaveszett.

A h�d k�zep�n tal�lhat� a nyolcsz�glet� v�ztorony, amely felv�ltva szolg�lt �rtoronyk�nt, v�rosi lev�lt�rk�nt, fogdak�nt �s k�nz�kamrak�nt.

Luzern m�sik nevezetess�ge az oroszl�nos eml�km�, vagy ahogy Mark Twain nevezte „A vil�g legszomor�bb k�szobra”, mellyel a sv�jci g�rda h�si halottainak �ll�tottak eml�ket. A g�rdist�k a p�rizsi T�ileri�k kertj�ben lezajlott csat�ban vesztett�k �let�ket, mik�zben XVI. Lajos francia kir�lyt �s csal�dj�t pr�b�lt�k megv�deni a forradalm�rokt�l. Egyik t�rsuk �ppen szabads�gon volt, �s amikor meghallotta a szomor� h�rt, �gy d�nt�tt, hogy eml�ket �ll�t elhunyt t�rsainak.

Az eml�km� egy haldokl� oroszl�nt �br�zol, melyet egy szikl�b�l faragtak ki. Gondosan, apr�l�kosan van kidolgozva. Az oroszl�n arcvon�sait l�tva szinte �rezhet� a szenved�se, lemond�sa, a szeme mintha s�rna, kis tavat s�rva maga al�.

K�zvetlen�l az eml�km� mellett tal�lhat� a Gleccserkert, mely sok �rdekess�get tartogat sz�munkra. Udvar�n a j�gkorszak idej�b�l sz�rmaz� k�pz�dm�nyeket tekinthet�nk meg, valamint l�that�ak t�bb m�ter m�ly �regek, amiket az olvad� j�g hordal�kai v�jtak.

A Gleccserkert mellett berendezett m�zeumban �skori leleteket, r�gi k�peket, t�rk�peket �s a v�ros makettj�t l�thatjuk.

Luzern m�sik fedett fah�dja a Spreuerbr�cke (Malomh�d), mely kisebb �s kev�sb� sz�p, mint a Kapellbr�cke.

Ahhoz hasonl�an �p�tett�k, csak ennek a fal�n komor, hal�lt�ncot �br�zol� k�pek l�that�ak.

�p�t�s�nek c�lja az volt, hogy a v�rosi malmot �sszekapcsolj�k a p�kek negyed�vel, ez�rt sz�lesebbre csin�lt�k, mert lovaskocsik is j�rtak rajta. Nagyobb „testv�r�hez” hasonl�an ezt sem az eredeti val�j�ban l�thatjuk, ugyanis az eredeti hidat egy �rv�z elsodorta, �gy �jj� kellett �p�teni.

Luzern hangulatos templomai k�z�l, kett� igaz�n eml�t�sre m�lt�: a Jezsuita templom �s  a Hofkirche. Term�szetesen ennek megtekint�s�t sem hagytuk ki.

Azt�n s�t�ltunk egyet az �v�ros utc�in, gy�ny�rk�dt�nk a falfestm�nyekkel d�sz�tett h�zakban.

Majd a Reuss foly� ment�n visszament�nk a kik�t�ig, ahol haj�ra sz�llva tett�nk egy kellemes haj�kir�ndul�st, �gy �rkezve vissza a Vierwaldstatti-t� m�sik cs�csk�ben l�v� sz�ll�shely�nkre.

Forr�s: saj�t k�pek

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s