R�ma 2016: Forum Romanum

A v�rosalap�t�st k�vet�  250 �v a kir�lys�g kora volt, majd a k�zt�rsas�g l�trej�tte s annak eszm�i m�lyen be�v�dtak a r�mai emberekbe. A szen�tus, az �venk�nt v�ltoz� k�t konzul, a n�ptribunusok gondoskodtak arr�l, hogy senki ne t�rhessen t�bb� egyeduralomra. Az emberek szabads�got �s nyilv�noss�got akartak, hogy mindenkinek meg legyen a lehet�s�ge el�rni a k�l�nb�z� politikai fokozatokat. Persze ez egy nagy t�rsasj�t�k volt, hiszen nagy volt a megk�l�nb�ztet�s hierarchia, rang, vagyon, sz�rmaz�s alapj�n. 

Az emberek r�szv�tele a dolgokban volt a r�mai rendszer legk�zpontibb �gye, ez pedig a Forum Romanumon zajlott. A Forum Romanum a sz�zadok sor�n fokozatosan terjeszkedett, sokszor le�gett, f�ldreng�s rong�lta, a Tiberis szinte �ves rendszeress�ggel el�nt�tte, pusztult a polg�rh�bor�kban, kirabolt�k idegen h�d�t�k, de mindig �jj��p�lt.

A Forumot neh�z bemutatni, mivel a romokat �p�lett� var�zsolni m�g a fant�zi�nkban sem k�nny�. Maga a ter�let is el�g nagy, a rajta l�v� �p�letek sz�ma is, amik k�z�l t�bbet is k�lt�ztettek az id�k folyam�n, vagy egyiket a m�sikra �p�tett�k. Hogy �tl�that�bb legyen az internetr�l is k�lcs�n�ztem rekonstrukci�s k�peket a saj�t fot�im mell�.

A F�rum hely�n eredetileg mocs�r volt, annak lecsapol�s�val lehetett a n�p sz�m�ra egy v�s�rteret, tal�lkoz� helyet, s a politikai csat�roz�soknak k�zd�teret teremteni. Ez ut�bbinak helysz�nei: a senatus a Curi�ban �l�sezett, a hivatalnokok a Rostr�r�l int�ztek besz�deket az egybegy�ltekhez.

Az eredeti Curi�t t�bbsz�r is �jj��p�tett�k, majd Julius Caesar teljesen lebontatta, hogy ez�ltal is elt�r�lje a k�zt�rsas�g eml�k�t, �s m�s helyen �p�ttette fel. Azt is restaur�lt�k p�rszor, a most l�that� �p�letet Diocletianus cs�sz�r emeltette a 3. sz�zadban. El�g k�l�nleges, magas �p�let, egyetlen f�nyforr�sai a bej�rati ajt� f�l�tt tal�lhat� hatalmas ablakok.

A Rostra, azaz a nyilv�nos sz�sz�k az egykori Tiberius diadal�v�nek k�zvetlen szomsz�ds�g�ban �llt. Maga a sz� eredetileg haj�orrot, illetve annak bronzd�sz�t jelenti. Nev�t a six rostra (6 hadihaj� kos) kifejez�sb�l kapta, mivel emelv�ny�t az i.e. 338-as Antiumi csat�ban megszerzett orrlemezekb�l �p�tett�k. Julius Ceasar ezt is teljesen elt�r�lte a f�ld sz�n�r�l, s a napjainkban m�r csak nagyon kev�s maradv�nyban l�that� Rostr�t �p�tette meg.

A Rostr�n ker�lt k�zszeml�re a m�sodik triumvir�tus hat�rozata szerint a kiv�gzett Cicero feje �s kezei. Augustus cs�sz�r le�ny�t, J�li�t pedig – sok m�s v�d mellett – az�rt sz�m�zt�k, mivel itt �rulta test�t.

A Forum Romanumon t�bb istennek is �llt temploma. El�sz�r a Saturnus (vet�s istene) templom�t eml�ten�m, mely az els�k k�z�tt �p�lt. Ma nyolc oszlopmaradv�nya, s a felett�k elhelyezked� p�rk�ny l�that� csup�n. M�r a k�zt�rsas�g idej�n is templom �llt itt, a mostani romok viszont i.e. 42-b�l sz�rmaznak.

Saturnus eml�k�t nem csak a Naprendszer hatodik bolyg�ja �rzi, hanem az angol Saturday = Saturnus napja is, ami a r�mai napt�r �tv�tele, ami a szombatot Saturnus napj�nak nevezte.

Jelent�s m�g a Capitoliumn�l eml�tett h�res ikrek Castor �s Pollux els� temploma is. A g�r�g �s a r�mai mitol�gia szerint Castor �s Pollux ikertestv�rek voltak, akiknek Leda �s Zeusz (Jupiter) voltak a sz�lei. Castor haland�k�nt, m�g Pollux halhatatlank�nt sz�letett. Mindketten t�k�letes lovasok �s vad�szok voltak. A K�zt�rsas�g idej�n �p�lt ez is, sokszor �j�tott�k, sz�p�tett�k. Napjainkban m�r csak 3 oszlop l�that� az egykor legend�s templomb�l. Mivel a szen�tus nem mindig ragaszkodott ahhoz, hogy a Curi�ban �l�sezzen, ennek a templomnak a csarnoka is t�bb alkalommal volt �l�sek sz�ntere.

Meg kell eml�teni m�g Antoninus �s Faustina templom�t, melyet Antoninus Pius cs�sz�r �p�ttetett nem sokkal im�dott feles�ge, Faustina hal�la ut�n. H�sz �vvel k�s�bb Antoninus hal�la ut�n azt�n mindkett�j�k isteni tisztelet�nek szentelt�k. A templom el�csarnok�nak m�rv�nyoszlopai ma is �llnak, cell�ja falaiba pedig az �kereszt�ny id�kb�l sz�rmaz� San Lorenzo in Miranda-templom van bele�p�tve. A legend�k szerint itt �t�lt�k hal�lra Szent L�rincet.

Castor �s Pollux templom�t�l keletre egym�s mellett �llott a Vesta temploma �s a Vesta-sz�zek h�za.

A Vesta sz�zek h�za egy nagy udvart k�r�lvev� szob�kb�l �ll� �p�let volt. A hagyom�ny szerint eredetileg a kir�lyok v�logatt�k ki �ket, a kir�lys�g megsz�nt�vel pedig a f�pap (pontifex maximus). Szepl�tlen test�eknek kellett lenni�k s olyan sz�l�kt�l sz�rmazniuk, akik m�g mind a ketten �ltek �s It�lia ter�let�n laktak. M�r kisl�ny korukban f�leskett�k �ket, a beiktat�s napj�t�l sz�m�tva teljes 30 esztendeig kellett hivatalban maradniuk; 10 �vig tanulva, 10 �vig m�k�dve �s 10 �vig tan�tva. A 30 esztend� letelt�vel joguk volt hozz�, hogy tisztj�kt�l megv�ljanak �s f�rjhez menjenek.

Szigor� elz�rts�gban �ltek, vezet�kb�l sz�rmaz� vizet nem haszn�lhattak. �k �polt�k kerek szent�ly�kben a mindig �g� szent t�zet, �rizt�k a v�ros Palladium�t (Pallasz Ath�n� szent k�p�t). A Vesta-szent�ly a hajdani r�mai f�ldm�vesek, vagy p�sztorok kerek kunyh�inak mint�j�ra �p�lt, itt tartott�k Vesta �r�k t�z�t, tetej�n ny�l�s volt, hogy a szent l�ng f�stje az �g fel� sz�lljon. Eredetileg h�sz korinthoszi oszlop �vezte az �p�letet, melyb�l ma m�r csak h�rom �ll.

Mulaszt�suk�rt szigor�an b�nh�dtek. Ha a szent t�z kialudt, korb�cs�t�sekkel, ha a sz�zess�g fogadalm�t megszegt�k, elevenen val� eltemet�ssel. Itt megeml�ten�m a v�lhet�en egyetlen kiv�telt a v�rosalap�t� ikerp�r, Romulus �s Remus anyj�t, aki szint�n Vesta sz�z volt. Hogy az �letben marad�s�t annak k�sz�nhette, mert Mars istent�l sz�rmaztak a gyerekek, vagy m�s oka volt, nem tudom… tal�n csak jobban mutatott �gy a mond�ban.

De ha terhes k�teless�geiket h�ven teljes�tett�k, p�ratlan tekint�lyt �s tiszteletet �lveztek. Szem�ly�k szent �s s�rthetetlen volt, fontos okm�nyokat (pl. v�grendeletek) n�luk helyeztek let�tbe, ha a v�rosban megfordultak, egy liktor haladt el�tt�k d�sz�rs�g�l, ha �tjukban a veszt�helyre halad� gonosztev�vel tal�lkoztak, jogukban �llott, hogy az el�t�ltnek megkegyelmezzenek. Jellemezte �ket hossz�, feh�r ruh�juk �s homlokk�t�j�k, mely al�l hajuk hat fon�sban omlott k�tfel�.

A Via Sacra az �si R�ma f��tja, amely templomokkal �s korm�nyzati �p�letekkel volt tele. Valaha ezen vonultak be a gy�ztes hadvez�rek, a szen�torok itt besz�lt�k meg a politikai esem�nyeket, tal�n titkos gyilkoss�gok r�szleteit is sz�v�gett�k itt, keresked�k itt adt�k el a behozott �ruikat. A rabszolg�k itt ker�ltek a legjobb �ron �rt�kes�t�sre, �s prostitu�ltak is sorakoztak az �t ment�n.

Ahogy a v�ros n�tt, a Forum Romanumot is b�v�tett�k, �s gy�ny�r� oszlopos csarnokokat, �gynevezett bazilik�kat �p�tettek. Eredeti form�j�ban egy hossz�k�s, oszlopokkal k�r�lvett, vagy oszlopsorokkal haj�kra tagolt csarnok, esetleg t�bb szinten. Ezek voltak �ll�t�lag a kereszt�ny templomok alapjai. Jog�gyletek int�z�s�re, kereskedelmi �s t�rv�nykez�si �gyek lebonyol�t�s�ra j�tt l�tre.

A Basilica Porcia volt a legels�, de nem maradt bel�le semmi.

A Basilica Julia-t Julius Caesar kezdte el �p�ttetni, de csak Augustus idej�n fejezt�k be. Mivel t�bb alkalommal kirabolt�k, a sok fosztogat�s ut�n mind�ssze az oszlopcsonkok, a padozat �s a l�pcs�k maradtak az egykori �p�tm�nyb�l. A l�pcs�ben d�maj�t�k karcolata l�that� – ez azt jelzi, hogy a t�rgyal�s sz�neteiben j�t�kokkal �t�tt�k el az id�t.

Szint�n Augustus alatt �p�l a Basilica Aemilia, mely egy 100 m�ter hossz�, k�t �rk�dsoros csarnok volt. Gyakori tal�lkoz� pontja volt a k�rnyez� palot�k vend�geinek. Fontos, nyilv�nos tal�lkoz� hely volt, gazdagt�l-szeg�nyig mindenki haszn�lhatta.

Az i.e. �t�dik sz�zadban  sz�mos hentes bolt volt tal�lhat� a mostani �p�let hely�n �s a legenda szerint itt �lte meg Lucius Verginius a l�ny�t egy hentespultb�l elvett k�ssel, mivel a l�ny Marcus Claudius “rabszolg�ja” lett �s Appius Claudius cliens-e lett. A cliens akkoriban szabad embert jelentett, akit anyagilag az ura t�mogatott. Cser�be az anyagi t�mogat�s�rt a cliens politikai �s egy�b m�s dolgokat aj�nlott fel. Mikor Virginia cliens-� v�lt, akkor az apja t�vol volt R�m�t�l a sereg�vel. Mikor Marcus Claudius a b�r�s�g el� �llt, hogy Virgini�t a rabszolg�j�v� fogadja a b�r�s�g elfogadta a k�relm�t. Viszont ez nem volt igaz�n fair d�nt�s a b�r�s�g r�sz�r�l, hiszen a b�r� Appius Claudius volt. Mikor Virginia apja hazat�rt R�ma v�ros�ba m�r nem volt es�lye felszabad�tani a l�ny�t, ez�rt meg�lte �t �s ezzel szabad�totta fel a rabszolgas�g al�l.

Megeml�tem m�g Constantinus �s Maxentius bazilik�j�t, amely m�r a cs�sz�rkor utols� nagy �p�tkez�sei k�z� tartozott. Egykor ez volt a leghatalmasabb �p�let a Forumon. Maxentius cs�sz�r kezdte el �p�ttetni, nev�t pedig az �p�t�st befejez� Constantinus cs�sz�r ut�n kapta. A nyugati apszisban �llt Constatinus 12 m�ter magas szobra f�b�l �s m�rv�nyb�l. Feje, keze-l�ba ma is megvan az alkot�snak, de a Palazzo dei Conservatori �p�let�ben �rzik.

S most t�rj�nk �t a diadal�vekre.

A legr�gebbi Titus diadal�ve, mely a Via Sacra (Szent �t) legmagasabb pontj�n �ll a Forum Romanumon, Jeruzs�lem elfoglal�s�nak eml�kek�nt. Titus nem sok�ig �lvezhette cs�sz�ri kinevez�st, 2 �v uralkod�s ut�n meghalt. Testv�re, Domitian a b�tyja tisztelet�re meg�p�tette a Titusz diadal�vet �s ezzel �r�k eml�ket �ll�tva a zsid�k felett aratott gy�zelm�nek. Bels� oldal�n Titus diadalmenet�nek legismertebb jeleneteit �br�zolt�k. Az egyik oldal�n a gy�zelem istenn�je koron�zza meg a dics��tett Titus cs�sz�rt, m�g a m�sik oldalon katon�kat l�thatunk, akik R�m�ba sz�ll�tj�k a Jeruzs�lemben szerzett zs�km�nyt, k�zt�k a h�t�g� gyertyatart�t, trombit�kat �s k�t t�bl�t. Ezekbe a szimbolikus t�rgyakba a megh�d�tott �s leig�zott v�rosok neveit v�st�k bele.

A feh�r m�rv�nyb�l k�sz�lt a 20,88 m�ter magas Septimus Severus diadal�ve (Arco di Settimio Severo) a Forum Romanum �szaknyugati r�sz�n tal�lhat�. Septimus Severus �s 2 fia (Caracalla �s Geta) tisztelet�re �p�tett�k 203-ban, hogy a diadal�v kell�k�ppen megeml�kezhessen a Severus csal�d sikeres hadj�rataira a P�rtus birodalom ellen.

Septimus Severus hal�la ut�n Caracalla �s Geta kezdetben egy�tt uralkodtak a birodalom felett, viszont Caracalla meg�lette Geta-t, �s minden publikus eml�keit, id�zeteit, k�peit minden szoborr�l �s �p�letr�l elt�vol�ttatott. Ebb�l kifoly�lag a diadal�vr�l is leszedette Geta-ra utal� r�szeket.

Az eml�km�v�n a domborm�vek egy r�sze jelk�pes jelent�ssel b�r. A sz�rnyas n�alak a gy�zelmet testes�ti meg, m�g a ny�r �s az �sz szimbolikus �br�k a b�s�get �s boldogs�got sugallj�k. A k�t oldalt tal�lhat� kiskapu felett l�that� alakzatok a Partusok f�v�ros�nak elfoglal�s�t �r�k�tik meg.

A „legfiatalabb” �v k�zvetlen�l a Colosseum mellett �ll, Constantinus tisztelet�re emelt�k, aki Maxentius felett aratott gy�zelmet a polg�rh�bor�ban. A siets�g ok�n a diadal�v d�sz�t�s�t kor�bbi �p�tm�nyekr�l szerezt�k be, �gy p�ld�ul a f�p�rk�nyon �ll� szobrokat Traianus f�rum�r�l hozt�k, a szobrok k�zt van ami Marcus Aurelius, vagy Hadrianus idej�b�l sz�rmazik. Csup�n a diadal�v als� �s k�z�ps� d�sz�t�se val� Constantinus idej�b�l, e domborm�vek m�v�szi �rt�ke alacsonyabb a kor�bbiak�n�l, ami egyben a R�mai Birodalom hanyatl�s�t is szimboliz�lhatja.

A cs�sz�ri f�rumokkal m�g tov�bb terjesztett�k a Forum ter�let�t, de ezek m�r ink�bb csak a cs�sz�ri kultuszok miatt t�rt�ntek, mondhatni tudatos politikai c�lzattal.

Caesar f�ruma, a Forum Iulium volt az els� a cs�sz�ri f�rumok sor�ban. Ez egy verseng�s is volt k�zte �s Pompeius k�z�tt, aki egy �vvel azel�tt szenteltette fel sz�nh�z�t �s Venus Victrixnek aj�nlott templom�t. Caesar ezt fel�l akarta m�lni, hogy az �p�tkez�s nagyszer�s�ge b�mulatot keltsen mindenkiben. 8 �vig gy�jt�tte a p�nzt, hogy meg tudja v�s�rolni azokat a telkeket, amelyen m�lt� Forumot �p�thet mag�nak. A h�zak megv�s�rl�sa �s lerombol�sa �gy egy vagyont jelentett. A sz�ks�ges �sszeget a gall hadj�rat hadizs�km�ny�b�l teremtette el�. �sszehasonl�t�sk�nt kb. 100 senator vagyon�t k�lt�tte erre a c�lra. Teljes elk�sz�lt�t m�r nem �rte meg, az �p�tkez�st �r�k�se, Augustus fejeztette be.

Az oszlopsorokkal k�r�lvett t�r k�zep�n �ll�totta fel saj�t lovas szobr�t (ma m�r nem l�that�), a templomot pedig tudatosan helyezte a t�r v�g�re, azzal lez�rva �s egys�gbe foglalva az eg�sz �p�t�szeti egy�ttest. Ez az elrendez�s szolg�lt azt�n a k�s�bbi f�rumok mint�j�ul.

Eredetileg Caesar �gy �p�tette meg a Forumot, hogy nem adott helyet a kereskedelmi �gyleteknek. viszont Augustus kor�t�l kezdve az oldals� oszlopcsarnokok itt is otthont adtak nekik. Val�sz�n�leg az aranym�vesek m�helyei �s boltjai voltak.

Egy f�lk�r alak� oszlopsor a d�lkeleti oldalon a Traianus kort�l kezd�d�en egy hatalmas nyilv�nos illemhelyre vezetett, aminek alapjai a padl�zat alatt kis t�glapill�rekkel a csatorn�ba vezettek. K�ls� r�sze minden bizonnyal k�r alak� korl�ttal volt fedve, a k�z�ps� r�sze fedetlen volt, hogy szabadon kaphasson f�nyt �s biztos�tsa a leveg� �raml�s�t. Funkci�j�t tekintve nyilv�nos WC volt, aminek megjelen�se �ppoly f�ny�z� volt, mint a Forum egy�b �p�letei�. A bels� r�sz 50 szem�ly sz�m�ra biztos�tott ”�l�helyet”. Ez az eml�k nemcsak kor�nak, de az eg�sz �kornak legnagyobb illemhelye volt.

Egy�bk�nt a cs�sz�ri R�m�ban 144 illemhelyr�l tudunk, b�rl�k m�k�dtett�k. Ezek a sz� legszorosabb �rtelm�ben WC-k, ugyanis a k� �l�k�k el�tti nyitott csatorn�kban v�z folyt. A tiszt�lkod�st ebben a csatorn�ban kimosott, botra k�t�tt szivacsokkal oldott�k meg. Ez el�g "�rdekes" megold�s volt, mivel ezeket a spongy�kat k�z�sen haszn�lt�k.

A f�rfiak vizelet�t v�dr�kben gy�jt�tt�k (pissoir), �s eladt�k a mosod�soknak, akik n�mi kezel�s ut�n az amm�nium-tartalm� folyad�kot a piszkos ruh�k zs�rtalan�t�s�ra haszn�lt�k fel. Ezt a hasznot ad�ztatta azt�n meg Vespasianus. Fia, Titus egyszer szemreh�ny�st tett neki, ami�rt kieszelte a vizeletad�t. Vespasianus erre az orra al� dugta az els� befizet�sb�l sz�rmaz� p�nzt, �s megk�rdezte, b�ntja-e a szaga. Titus azt mondta, hogy nem, mire � k�z�lte, hogy ez bizony a vizeletb�l val�. Innen ered a sz�ll�ige: ”Pecunia non olet”. (A p�nznek nincsen szaga)

A Forum legl�tv�nyosabb �p�lete a Venus templom volt. Caesar a pharsalosi csata eml�km�vek�nt eredetileg Venus Victixnek (A Gy�zedelmes Venus) sz�nta, de mivel Pompeius templom�t is �gy h�vt�k, nem k�v�nt konkur�lni vet�lyt�rs�val az istenn� ilyen ir�ny� kegyeiben, �s Venus Genetrixnek (az �sanya Venus) aj�nlotta. A templomb�l ma csup�n h�rom korinthoszi oszlop �s az emelv�ny maradt fenn.

Julius Ceasart hal�l�t k�vet�en egy elef�ntcsontb�l k�sz�lt kocsival vitt�k a  Venus Genetrix templom ravataloz�j�ba, ahol Antonius elmondta a gy�szbesz�d�t �s felolvasta Ceasar v�grendelet�t is.

Augustus Foruma (Forum Augusti) a m�sodiknak meg�p�tett cs�sz�ri Forum volt. B�r Caesarhoz k�pest �t�dannyit k�lt�tt az �p�tkez�sre legink�bb hadizs�km�nyb�l sz�rmaz� vagyon�b�l, de azt mindenben meghalad� sz�ps�g� m�sak�nt �p�ttette. Tal�n ez�rt is haladt lassan, a f�rum teljes fel�p�t�se 40 �vig tartott. A f�rumhoz tartoz� templomot Bossz��ll� Marsnak szentelt�k, a Philippi csata eml�k�re, amelyben megbosszulta Caesar meggyilkol�s�t.

A Mars templom itt is a t�r egyik v�g�n helyezkedett el egy megemelt talapzaton, a f�rum k�z�ppontj�t pedig Augustus cs�sz�r gy�zelmi szekeres szobra foglalta el. Mivel a f�rum m�g�tt r�gt�n egy s�r�n lakott ter�let helyezkedett el, elv�laszt�sul egy magas t�zfalat is emeltek. A templomb�l a megrepedezett l�pcs�k �s n�gy oszlop maradt fenn. 

A harmadik cs�sz�rf�rum Vespasianus� volt. Ennek k�zponti �p�lete a B�ke temploma. �p�t�szetileg mer�ben k�l�nb�zik el�dei f�ny�z�sre t�rekv� f�rumait�l, egyetlen, egys�gesen szerkesztett t�r, aminek m�g k�zponti �p�lete, a templom sem emelkedik ki a k�rnyez� oszlopcsarnokok k�z�l. A f�rum nemcsak kultuszk�zpont, hanem k�zpark, szoborkert, m�alkot�sok rakt�ra �s k�nyvt�r is volt ugyanakkor. A f�rumnak az area d�lkeleti sark�n megtal�lt kis darab m�rv�nypadozat�n k�v�l m�s maradv�nya nincs.

A negyedik Nerva Foruma (Forum Nervae) volt, melyet Domitianus �p�ttette, de hal�la ut�n Nerva avatta fel, akinek nev�t viseli. Szimbolikus helyzete miatt „�tj�r�”-k�nt is emlegett�k.Tulajdonk�ppen egy hossz� folyos� volt, melynek egyik  v�g�n �llt Minerva temploma, m�ra azonban csup�n alapzata maradt. Ez�rt viszont nem a term�szetet kell hib�ztatni, mivel a XVII. sz�zadban a m�rv�ny��rt bontott�k le, amikor V. P�l p�pa meg�p�ttette az Aqua Paola sz�k�k�tj�t, illetve a Sta. Maria Maggiore Borghese-k�poln�j�ban tal�lhatunk m�g t�bb r�szletet bel�le. Ma a f�rum nagy r�sz�t elfedi a Via dei Fori Imperiali. Az �sat�sok sor�n renesz�nsz kori boltok �s kocsm�k t�ntek el� a f�ld m�ly�r�l, az egykori f�rumb�l csup�n az oszlopcsarnok k�t oszlopa l�that�. A k�t oszlop, szab�lytalan vagy ink�bb szokatlan m�don a fal el�tt futott, �s a fal s�kj�ra der�ksz�gben csatlakoz� keresztgerend�kat hordoztak.

Az �t�dik Traianus Foruma (Forum Traiani) volt, a f�rumok k�z�tt ez volt a legd�szesebb �s ter�let�t tekintve a legnagyobb. Valaha �rintkezett Caesar forum�val, ma a Via del Fori Imperiali elv�lasztja t�le. Olyan egys�ges �s pazar t�r volt, hogy az �korban, mint R�ma legszebb ter�nek messze f�ldr�l a csod�j�ra j�rtak.

Augustus f�ruma fel�l diadalkapu vezetett a f�rum k�zponti ter�hez, melynek k�zep�n volt Traianus lovasszobra. A t�r h�ts� oldal�t a Basilica Ulpia z�rta le. Az addig �p�lt legnagyobb basilica volt R�m�ban. Megjelen�s�ben a hatalmat �s a gazdags�got t�kr�zte. Ezt az �p�letet is utol�rte a „leszedem �s m�shova viszem” gondolkod�s, gazdag d�szeib�l t�bbet felhaszn�ltak m�s r�mai �p�tm�nyeken, �gy a Constantius diadal�ven, a hely�n csak p�r oszlop maradt, amik k�z�l n�h�nyat fel�ll�tottak.

A bazilika t�ls� oldal�nak k�zepe el�tt, egy kis t�ren �llt a 100 r�mai l�b (29,5 m) magas Traianus-oszlop (Columna Trajani). A diadaloszlop a d�kok ellen vezetett hadj�rat gy�zelmi eml�k�re �p�lt. Mint egy k�preg�ny, �gy mes�li el a daciai h�bor�k t�rt�net�t spir�lvonalban f�lfel� k�gy�z� szalagszer� jelenetekben. 155 jelenet�ben ezer meg ezer alak, csod�latos m�gonddal �s r�szletess�ggel kidolgozott, apr�l�kosan kimunk�lt r�mai �s d�k katona menetel, dolgozik, hadakozik, haj�zik, t�mad, t�rgyal, k�ny�r�g az �let��rt, vagy leheli ki �ppen a lelk�t. Tetej�n eredetileg a cs�sz�r aranyozott bronzszobra �llt, most Szent P�ter apostol szobra l�that� rajta. Az oszlop talapzat�ban helyezt�k el a Traianus hamvait rejt� arany urn�t.

Traianus F�rum�hoz szervesen hozz�tartozott a mellette l�that� igen dekorat�v megjelen�s�, f�lk�r�ves homlokzat� �p�letegy�ttes, a v�s�rcsarnok. Az 5 emeletes �zleth�zban mintegy 150 bolt helyezkedett el.

Ezek voltak teh�t a cs�sz�rf�rumok, melyek �p�t�se mind-mind nagy p�nz�ldozatokkal j�rt, mert abban a korban m�g a saj�t, mag�nvagyonukb�l finansz�rozt�k az ilyen v�rossz�p�t� �s a k�z jav�t szolg�l� �p�tm�nyeket. Ugyanakkor az is elmondhat�, hogy ezek az uralkod�k mindig rivaliz�ltak is az el�tt�k �p�lt hasonl� finansz�roz�s� �p�letekkel, s hatalmuk �s nagys�guk megmutat�sak�nt igyekeztek t�lsz�rnyalni el�deik�t.

A k�zben meg�p�lt sug�r�t miatt, Caesar Foruma kiv�tel�vel a t�bbi mind a Via dei Fori Imperiali t�loldal�n tal�lhat�. Mindegyik f�rum el�tt, az �t l�trehoz� cs�sz�r szobra emelkedik, s ezek mintegy sorfalat �llnak a Colusseum fel� fut� hatalmas sug�r�t ment�n.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s