R�ma: Piazza Venezia �s Campidoglio

R�ma maga a t�rt�nelem! Mintha az eg�sz v�ros egy nagy m�zeum lenne.

A k�vek, romok, �p�letek t�bb korszakot �lelnek fel, s�t olyan is van, ahol egyik a m�sik romjaira �p�lt. �gy neh�z �sszerakni egykori k�p�t.

Szinte minden helyhez, �p�lethez kapcsol�dik egy-egy monda. �rdekes az eg�szben (kezdve az alap�t�sr�l sz�l�val), hogy mondavil�guk tele van v�rrel, �rm�nykod�ssal, testv�rgyilkoss�ggal, �nb�r�skod�ssal, �s csupa olyan dolgokkal, amik�rt a saj�t szigor� t�rv�nyeik alapj�n is hal�lb�ntet�s j�rna. De a szerepl�k m�gis meg�ssz�k ezt, s�t m�g p�ldak�pp� is v�lnak �ltala.

S�t�nkat a Piazza Venezia-n (Velence t�ren) kezdt�k, mely R�ma legforgalmasabb tere, itt futnak �ssze a v�ros legfontosabb �tjai.

A t�r a Palazzo Venezia-r�l lett elnevezve, melyet II. P�l p�pa �p�ttetett.  A palota onnan kapta a nev�t, hogy el�sz�r Velence k�vets�gi palot�ja volt, majd egy ideig a vatik�ni osztr�k-magyar k�vets�g sz�khelye, az elm�lt sz�zadban pedig Mussolini f�hadisz�ll�sa volt. Jelenleg m�zeumnak ad helyet.

Ennek a palot�nak az els� emeleti erk�ly�r�l sz�nokolt Mussolini az egybegy�lt n�pnek. Ugyanezen az emeleten volt a dolgoz�szob�ja is, ahol a l�mp�t m�g �jszak�ra is �gve hagyta, hogy azt gondolj�k az emberek, hogy m�g �jszaka is dolgozik, mik�zben pedig az igazak �lm�t aludta.

Az �p�let m�g�tt, a t�r v�g�ben �ll egy eml�t�sre �rdemes h�z, a Palazzo Bonaparte, ahol Nap�leon �desanyja lakott fia sz�m�zet�se ut�n. Itt �rtes�lt fia hal�l�r�l �s halt meg v�g�l teljesen megvakulva. Az �reg h�lgy sz�m�ra kis kiugr� erk�lyt �p�tettek a palota sark�ra, mondv�n hogy leveg�zz�n, �s onnan szeml�lhesse az alatta zajl� esem�nyeket, s hogy �t ne l�ss�k z�rtt� tett�k.  Amikor megvakult, garded�mja mondta el mi zajlik a t�ren.

A t�r m�sik oldal�n k�t templom l�that�: a S.Maria di Loreto templom, �s a SS.Nome di Maria templom. Els� l�t�sra a k�t templom hasonl�t, de a m�sodik templom t�bb mint 200 �vvel k�s�bb �p�lt. A Loret�i Sz�z M�ria templom a Traianus Forumon  Traianus szent�lye hely�re �p�lt.

S v�g�l, de nem utols�sorban meg kell eml�teni a II.Viktor Emanuel eml�km�vet (Monumento a Vittorio Emmanuelle II ), mely az eg�sz teret uralja.  Tal�n nem is csak a teret, hanem az eg�sz v�rost.

II. Viktor Emanuel szabad�totta fel orsz�g�t az osztr�k uralom al�l, � hozta l�tre az egyes�lt Olaszorsz�got, melynek els� kir�lya � volt. K�z�pen az � szobra �ll.

Az eml�km� �p�t�s�nek c�lja az volt, hogy jelk�pezze Olaszorsz�g, a nemzeti egys�g megteremt�s�nek dics�s�g�t.

Ez sz�p �s j�, de tal�n nem ide kellett volna �p�teni a majd 3000 �ves romok t�rsas�g�ba. B�rhonnan is n�zz�k, szinte beletolakodik a panor�m�ba. Tal�n nem is meglep�, hogy t�bbf�le g�nyn�vvel illetik: �r�g�p, „Italia legnagyobb vizeld�je„ , R�ma nyolcadik halma, Esk�v�i torta, Vittoriano.

Innen a Capitolium t�r fel� ment�nk tov�bb, de miel�tt felment�nk volna a l�pcs�n tett�nk egy r�vidke kit�r�t Marcellus sz�nh�z�hoz (Theatrum Marcelli). Ez az egyetlen R�m�ban megmaradt antik sz�nh�z, k�r alak� alapj�nak �tm�r�je el�rte a 110 m�tert, n�z�ter�n egyszerre 10-12000 r�mai polg�r foglalhatott helyet. A min�l jobb akusztika el�r�se �rdek�ben 36 speci�lis bronzed�nyt �ll�tottak fel a sz�npad k�r�l, �s �gy a legt�volabb �l� n�z� is j�l hallotta ak�r a suttog�st is.

Az �p�t�s Caesar �tlete volt, lebonttatott n�h�ny mag�nh�zat, �s szent�lyt, hogy helyet csin�ljon az �p�tkez�snek. Mag�t az �p�letet Augustus �p�tette �s unoka�ccs�nek, Marcellusnak aj�nlotta.  Marcellus igen sz�p karrier el�tt �llt, a cs�sz�r egyetlen l�ny�t is hozz�adta feles�g�l. Politikai p�ly�ja is gyorsan �velt felfel�, �m egy cs�nya betegs�g gyorsan v�get vetett a rem�nyeknek, 20 �vesen halt meg. A cs�sz�r pedig elhat�rozta, hogy felejthetetlenn� teszi Marcellus eml�k�t a r�maiak k�z�tt. Ez az �p�let szolg�lt a Colosseum modellj��l. Ma t�bb lak�sra oszlik, �s folyamatosan lakj�k.

A sz�nh�zzal szemben h�rom korinthoszi oszlop l�that�, ennyi maradt meg az i.e. 433 �s 431 k�z�tt �p�lt Apollo Sosianus templomb�l.

Kis kit�r�nk ut�n visszas�t�ltunk a Capitolium t�rre (Piazza del Campidoglio), mely R�ma egyik legfontosabb tere. 

B�r ez R�ma h�t dombj�nak legkisebbike, m�gis a v�ros legink�bb tisztelt magaslata volt, hisz itt �llt a legf�bb isten, Jupiter temploma, melynek romjai jelenleg is l�that�k. A templom alapjainak ki�s�sakor tal�ltak egy kopony�t, mely a j�sok szerint azt jelentette, hogy a hely, ahol Jupiter tart�zkod�s�nak sz�khelye lesz, az eg�sz f�ldkereks�gnek lesz egy�ttal a feje azaz R�ma lesz a vil�g ura.

A dombon az antik id�kben v�r is �llt. Mikor a gallok elfoglalt�k a v�rost, csak ez a fellegv�r maradt a r�maiak kez�n. A v�d�k a hossz� ostrom alatt �heztek, de m�gsem ett�k meg a Jun�nak szentelt ludakat. Az �llatok ezt azzal "viszonozt�k", hogy hangos g�gog�ssal �bresztett�k fel az alv� v�d�ket, amikor a gall katon�k egy �jszaka felm�sztak a szikl�kon. A h�bor� ut�n a r�maiak szent�lyt emeltek a dombon az istenn�nek. A templom neve Juno Moneta (Figyelmeztet� Juno) lett, ami a ludak egykori seg�ts�g�re eml�keztetett. Mellette p�nzverde m�k�d�tt, innen ered a p�nz elnevez�se (moneta, money) t�bb nyelvben is. A r�g�szek �gy gondolj�k, hogy nyitott tetej� templom volt, ahonnan figyelt�k a madarak r�pt�t, hogy megj�solj�k a v�ros �ltal tervezett l�p�sek kimenetel�t. Az �koriak minden fontos d�nt�s el�tt megk�rdezt�k isteneiket, hogy v�lekednek a tervbe vett cselekedetekr�l, illetve, hogy alkalmas-e a kiv�lasztott id�pont, ha a v�lasz kedvez�tlen volt, ak�r a csat�t is elhalasztott�k. A j�slatoknak k�t form�ja volt: a madarak r�pt�nek �s sz�m�nak megfigyel�se, illetve az �ldozati �llatok bels�s�geinek vizsg�lata.

Ezekb�l az �p�letekb�l m�ra semmi nem maradt, de a r�g�szek felt�telezik, hogy a Santa Maria in Aracoeli templom hely�n �llhatott. A Santa Maria in Aracoeli (Sz�z M�ria az �gi olt�ron) templomot 1348-ban a lakoss�g �p�tette h�l�b�l, ami�rt a Madonna megmentette �ket a pestist�l. Egy legenda szerint a templom onnan kapta a nev�t, hogy Augustus cs�sz�r ezen a helyen l�tta meg azt a karj�n gyermeket tart� asszonyt, aki r�mutatott arra a helyre, ahol �lt, �s azt mondta: „�me, Isten egysz�l�tt fia olt�ra.”

Meg kell m�g eml�teni a birodalom legfontosabb �llami okiratait �rz� Tabularium-ot, melynek m�g r�szben �ll� falaira Michelangelo �p�tette r� a ma is l�tez� r�mai v�rosh�z�t.

A v�rosh�z�t oldalr�l k�rbevev� palot�k m�zeumoknak adnak otthont, melynek egyike a Palazzo dei Conservatori, ahol az eredeti capitoliumi farkas bronzszobr�t �rzik. A szobor alatt l�that� k�t gyermekalak (Romulus �s Remus) eredetileg nem tartozott a szoborhoz, csup�n a renesz�nsz korban helyezt�k a farkas al� �ket, utalva a R�ma alap�t�s�r�l sz�l� mond�ra.

A t�r k�zep�n 1558 �ta az �kor egyetlen fennmaradt bronz lovas szobr�nak m�solata l�that�, mely Marcus Aurelius cs�sz�rt �br�zolja. A szobor eredetileg a Later�ni palota el�tt �llt, s sok�ig Constantinus szobr�nak v�lt�k. Ennek k�sz�nheti megmenek�l�s�t, hisz Constantinus sokat tett a kereszt�nys�g elterjeszt�s�ben. A szobor eredetileg aranyra volt festve, s felemelt l�ba alatt egy barb�r harcos fek�dt, jelezve, R�ma uralma ellen nem lehet felkelni. A legenda �gy tartja, ha majd ism�t arany bor�tja, a l� f�lei k�z�tti s�r�ny felharsan �s kihirdeti az utols� �t�let napj�nak el�rkezt�t.

A l�pcs�sor tetej�n Castor �s Pollux, vagy m�sk�nt a Diaskorusok (= Isten gyermekei) szobrok �llnak. Nev�k a latin sz�vets�g ellen a Regillus t� partj�n (i.e. 499) v�vott csat�hoz k�thet�, ahol k�t “isteni ” ifj� jelent meg lovon, �s vezette gy�zedelemre a r�maiak sereg�t. K�s�bb der�lt ki r�luk, hogy nem m�sok, mint a g�r�g m�toszokban szerepl� ikertestv�rek (Zeusz �s L�da fiai) akiknek tisztelet�t ily m�don hiteles, kiss� meglatinos�tott nev�k�n �tvett�k. �k egy�bk�nt az iker csillagjegy n�vad�i is.

Folytat�sban: Forum Romanum

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s