Az �perenci�s tengeren is t�l…

Egyszer volt, hol nem volt, az �perenci�s tengeren is t�l…

Ismer�s? De vajon hol is van ez az �perenci�s tenger?
A t�rt�net eg�szen a kalandoz� �seinkig ny�lik vissza, akik porty�z�saik sor�n gyakran megfordultak a mai Ausztria, �s D�l-N�metorsz�g ter�let�n, az Enns foly� fels� vid�k�n. Aminek n�met neve Ober-Enns, vagyis az Enns-en t�li r�sz. Innen ered a magyar �perenc(ia).
Bizony nem kis t�vols�gra van ez hozz�nk, �s amikor m�g csak a l� volt az egyetlen k�zleked�si eszk�z, val�ban �ri�si messzes�gnek sz�m�tott. Nem csoda h�t, hogy az emberek elk�pzelni sem tudt�k mi lehet arrafel�, ahol m�g a mad�r sem j�r. Az ismeretlen ter�leteket k�pzelet�kben mesebeli h�s�kkel n�pes�tett�k be, akiket k�l�nb�z� tulajdons�gokkal ruh�ztak fel.

�s akkor mi lehet az �perenci�s tenger? N�zz a t�rk�pre �s m�ris l�tni fogod: a Bodeni-t�.
A Bodeni-t� ut�n kezd�dnek Sv�jc h�val bor�tott �ri�si hegyei, ami m�g�tt ott az ismeretlen. Vagyis az �veghegyen is t�l…

Ma m�r azonban Bregenzb�l (a n�pmesei Bergeng�ci�b�l) j�l karbantartott utak, alagutak vezetnek az �perenci�s tengeren t�lra, vagyis Sv�jcba.

Ahogy �tkel�nk a magas, havas tetej� hegyek v�lnak f�szerepl�v�, szinte festm�nyk�nt d�sz�tik a t�jat. A hegyeket n�hol n�v�nyzet, n�hol h� �s n�hol tehenek d�sz�tik. Hogy tudnak ezek a legk�ptelenebb helyekre is felm�szni?!

R�gen a k�zleked�s, a kereskedelem is neh�zs�gekbe �tk�z�tt a hely adotts�gai miatt. Neh�z volt az �tkel�s a s�t�t �s vesz�lyes szurdokokban. K�s�bb a f�bb �tvonalakon hidak �p�ltek. A monda szerint olyan helyekre csak az �rd�g k�pes hidat �p�teni.
A Szent Gotth�rd-h�g� h�dj�nak �p�t�s�n�l is sz�vesen seg�dkezett a pokol ura. Persze, nem puszt�n j� sz�nd�kb�l, ugyanis annak a lelk�t k�rte cser�be, aki els�k�nt �tkel a h�don. A helyiek viszont kitoltak vele, mert egy kecsk�t hajtottak r�. Az �rd�g d�h�ben egy hatalmas szikl�t haj�tott a szorosba, hogy sz�trombolja a hidat.
A monda ak�r igaz, ak�r nem, az �rd�g valahogy csak el�rte, hogy a hidat r�la nevezz�k el. (�rd�g-h�d). A szikl�t pedig „�rd�gk�nek” (Teufelsstein) h�vj�k.

�rd�g�t ugyan nem, de sz�rnyet m�g ma is tal�lunk az orsz�gban. A Jungfrau – M�nch – Eiger hegytril�gia harmadik tagja nem v�letlen�l kapta a „Sz�rny” elnevez�st, ugyanis az �szaki fal�nak az els� sikeres megm�sz�sa el�tt 61 hegym�sz� vesztette ott �let�t.

Az orsz�g tele van szebbn�l szebb v�zes�sekkel. Azt m�r megszoktuk, hogy a v�zes�s magas hegyr�l z�dul le, esetleg egy foly� kanyarulat�ban h�mp�ly�g…no, de a hegyben! �gy van ez a Tr�mmelbach gleccserv�zes�s eset�ben, ahol 10 v�zes�s tal�lhat� a hegy belsej�ben. Egyszerre csod�latos �s f�lelmetes! A v�z olyan er�vel �s olyan robajjal z�dul egyik v�jatb�l a m�sikba, hogy szinte beleremeg a hegy is.

�s azok a csod�latos tavak! �ll�t�lag b�rhol j�runk Sv�jcban, 15 km-es k�rzeten bel�l biztosan tal�lkozunk valamelyik t� viz�vel. Ez hihet� is, hiszen majdnem 1500 kisebb-nagyobb tava van.

Sv�jc nem csak term�szetben, hanem anyagilag is gazdag orsz�g. Ami ebben a legfontosabb, hogy meg is becs�lik azt, amit el�rtek. A p�nzt igyekeznek orsz�gon bel�l megtartani.

Egy adoma szerint, amikor a J�isten megteremtette a vil�got, akkor minden n�p fi�t megk�rdezte, hogy mit szeretne kapni. A sv�jci szeretett volna magas hegyeket, sz�p tavakat, d�s legel�ket. Mindet meg is kapta. A v�g�n megk�sz�nte, amit az �r adott �s azt mondta, hogy szeretne m�g j�l tejel� teheneket is, hogy a tejjel t�pl�lhassa mag�t �s a csal�dj�t. Azt is adott az �r a sv�jcinak. Az r�gt�n meg is fejte a tehenet, ivott a tejb�l, �s nagyon dics�rte, hogy milyen finom. Megk�rdezte az Urat, hogy inna-e � is ebb�l a finom tejb�l. A J�isten �r�lt, hogy milyen boldog a sv�jci azzal, amit adott neki, osztozni akart az �r�m�ben, �gy elfogadta a poh�r tejet.
- Finom a tej, Uram? – k�rdezte a sv�jci.
- Nagyon finom! – felelte a J�isten.
- Egy frank nyolcvan rappen lesz Uram! – k�rte el az �r�t a sv�jci.

Teh�t mondhatjuk azt is, hogy a sv�jciak anyagias emberek, de eln�zve orsz�guk gazdags�g�t… nem teszik rosszul.

�s most t�rj�nk vissza egy kicsit a m�ltba �s ismerkedj�nk meg Sv�jc legnagyobb legend�s h�s�vel, a kiv�l� �j�sszal, Tell Vilmossal.
A monda szerint Tell Vilmos vad�sz a sv�jci Uri tartom�ny Altdorf v�rosk�j�nak k�zel�ben �lt. Uri b�r�j�t Hermann Gessler-nek h�vt�k, aki egy k�l�n�sen kegyetlen ember volt. Altdorf f�t�ren fel�ll�tott egy p�zn�t, amire saj�t kalapj�t akasztotta. Minden embernek, aki arra j�rt, �dv�z�lnie kellett a kalapot, �gy mint a b�r�t mag�t. Aki erre nem volt hajland�, az �rszolg�lat elfogta. Egy nap Altdorf-ba j�tt Tell Vilmos, egyetlen fi�val, Walterrel. �tment a t�ren an�lk�l, hogy k�sz�nt volna a kalapnak. Azon nyomban elfogt�k az �r�k. Gessler, mivel tudta, hogy Tell �gyes �j�sz, ez�rt szabads�g��rt cser�be arra k�nyszer�ttette, hogy a fia fej�re helyezett alm�ra l�j�n. Ha eltal�lja az alm�t, akkor szabad lesz.
Tell egy j� �jl�v�sz volt, m�gis rettegett, hogy eltal�lja gyermek�t. A b�tor fi�cska biztat�s�ra azonban v�llalta az alma lel�v�s�t, l�tt �s az alm�t tal�lta el.
Az apa ugyan b�zott rutinj�ban, de egy tartal�k ny�lvessz�t is elhelyezett az �v�ben. Amikor a helytart� megk�rdezte: mi�rt vett el� k�t ny�lvessz�t a tegez�b�l, a vad�sz ny�ltan a szem�be v�gta, miszerint a m�sodik nyilat neki sz�nta, arra az esetre, ha az els�vel v�letlen�l a fi�t tal�lta volna el. A mer�sz szavak hallat�n a nagy�r d�hbe gurult, lefogatta Tellt, s g�ly�ra hurcoltatta, hogy �tkelve a tavon, �r�k�s fogs�gba vesse. A rab viszont megsz�k�tt a haj�r�l, majd m�snap lel�tte a v�r�b�l kilovagol� zsarnokot, megadva a jelet a szabads�gharcra, melyben a sv�jciak kem�ny k�zdelemben legy�zt�k az ellen�k felvonul� cs�sz�ri hadakat, s kiv�vt�k haz�juk f�ggetlens�g�t.

Hogy ez a h�s val�ban l�tezett-e, nem tudni… hiszen ez az eg�sz az �perenci�s tengeren is t�l t�rt�nt…
Aki nem hiszi, j�rjon ut�na:)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s