Graz
Ausztria msodik legnagyobb vrosa a Mura foly kt partjn fekszik.
A vros neve a szlovn Gradec, a Grad (vr) sz kicsinyt kpzjbl ered. Jelentse: kis vr, vracska.
2003-ban elnyerte az Eurpa Kulturlis Fvrosa cmet, vrost pedig az UNESCO a Vilgrksg rszv nyilvntotta.

A Murn tallhat egy kagyl formj fm „sziget”, amit Mura-szigetnek neveznek. Ezt az egyedlll tervet az Eurpa Kulturlis Fvrosa program keretein bell valstottk meg. Az egsz lnyegben egy aclszerkezet, mely egy flig nyitott kagyl formjra lett tervezve.

A fedett rsz modern kvzknt zemel, a nyitott rszen pedig fellpseket rendeznek A Mura mindkt partjval hd kti ssze, gy tjrknt is funkcionl.
A vros a Schlossberg, azaz a Vrhegy kr plt. Mi siklval mentnk, de aki inkbb a gyaloglst akarja vlasztani, az a 260 fokbl ll Schlossberg-lpcsn juthat fel.

A Vrhegy kessge az ratorony. Ennek az az rdekessge, hogy a nagymutat jelzi az rkat, a kismutat pedig a perceket.

A szigethez hasonl msik klnlegessg a Mvszetek hza, aminek szintn rdekes formja van. Olyan, mint egy kken csillog bubork, vagy egy lufi, de hallottam rla olyat is, hogy kznyelven „tehn”-nek nevezik, mert annak egy bizonyos testrszre hasonlt.

A F tr legfontosabb plete a Vroshza, ami nem csak a vrosvezets szkhelyl szolgl, hanem helyet ad zleteknek s egy hangulatos kvznak is. Az ifj prok pedig a vroshza dsztermben mondjk ki a boldogt igent.



Vrosnzsnk sorn megismerkedtnk mg a tartomnyi szkhzzal, mely kvlrl egy barokk plet ltszatt kelti, de bell gynyr hromszintes renesznsz rkdos udvart rejt. A hangulatos udvar szmos kulturlis rendezvnynek is helyet ad.

Ezt a vrost volt szerencsm ktszer is ltni, nyron s sszel. Ezrt lthat ktfle idszakban kszlt kp rla. Sajnos rvid id llt rendelkezsnkre, gy 2 alkalom alatt sem tudtuk bejrni az egsz vrost, de amit eddig lttam, az meggyztt arrl, hogy rdemes lesz mg visszatrni s megismerkedni a vros egyb gynyr pleteivel is.



|