Diósgyőr
Élt egyszer egy vadász, akit Diós Pálnak hívtak. Házának udvarán állt egy terebélyes diófa, ami annyit termett, hogy a dióért cserébe mindent be tudtak szerezni, amire csak szüksége volt a családnak. Igen ám, de Pál többről álmodozott. Kincsekről! Hiába van a szép vidék, ha nem lakja senki, nincs ki szántson, vessen, arasson. Mennyi mindent tudna tenni, ha lenne kincse!
Egyszer álmában egy ősz emberkét látott, aki arra inti, menjen Nagyváradra és három napig üljön annak kapujában, s kívánsága teljesül.
Pál ahogy felébredt, indult is. Nagyváradon újra találkozott az álombeli öreggel, aki azt mondta neki, hogy az udvarában álló diófa alatt sok kincs van. Hazasietett és nekiállt ásni. S láss csodát, 3 kádnyi kincset talált a fa alatt.
Aztán mesterembereket fogadott, s a közeli sziklás dombra fölépítette a várát, amelyet Diósgyőrnek neveztek el. Az elhagyott vidék benépesült, a mezőn búzát érleltek, a hegyoldalban szőlő termett.
Így szól a monda Diósgyőr alapításáról.
Hogy ez igaz vagy sem, ki tudja, de valószínű, hogy a környék nagyszámú diófájáról kapta a nevét a település.
Vár pedig már 1000 évvel ezelőtt is állt ott, ami a tatárjárás idején pusztult el.
IV. Béla királyunk is csak egy hajszállal úszta meg, hogy elfogják vagy megöljék. Egy legenda szerint egy bizonyos Ernye bán mentette meg a király életét úgy, hogy ruhát cserélt vele és a tatárok őt üldözték IV. Béla helyett. Valahogy neki is sikerült túlélni ezt a kalandot és később a király hálából magas tisztségeket és birtokokat adományozott neki.
Elkezdődtek a felújítások. A király a nemeseket kővárépítésre kötelezte, ugyanis rájöttek, hogy csak az erős kőfallal körülvett épületek tudtak ellenállni a tatárok ostromainak. Így épült újjá Diósgyőr vára is.
A vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött. Egyrészt földrajzilag volt jelentős, a Lengyelországba vezető út legfontosabb állomása volt. Másrészt a vár kitűnő felépítettsége miatt, a három métert is meghaladó vastagságú falak és a magas tornyok szinte bevehetetlenné tették.
No, és gondoljunk a szórakozásra is, Lajos király a közeli Bükk erdeiben kedvére vadászhatott.
Diósgyőr számos kiemelkedő esemény helyszíne is volt. Egyik legfontosabb ezek közül a torinói béke aláírása, melynek értelmében Velence városa kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren.
Nagy Lajos halála után lánya, Mária lett a vár birtokosa. Ezután már jelentőségéből is veszített, innentől kezdve magyar királynék jegyajándéka és nyaralóhelye volt.
Jelenleg vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és panoptikum látható benne, mely a torinói békének állít emléket, Nagy Lajos király és a velencei követ viaszfiguráival.
Az évek folyamán a város egyre jobban körülölelte és körbeépítette a várat, ezzel picit levonva vonzerejéből, de még így is méltón díszeleg a (már csak emlékként megtartott) 200 Ft-os bankjegy hátoldalán.
|